Bécsi Genezis

A görög-római kultúrát Bizánc őrizte meg. Itt luxus színvonalú kódexek készültek.

A Bécsi Genezis néven ismertté vált mű bizánci hatású. A kódex egykoron feltehetőleg egy teljes Biblia volt, mára csak az 1. könyv, a Teremtés könyve, a Genezis maradt fenn belőle. A pergamenlapokat bíbor színűre festették, mely a bizánci császárok kancelláriájában volt gyakori. Erre ezüsttel vagy arannyal írták a szöveget, és minden lapra vízfestékkel készítettek képeket. Itt azt az illusztrációt láthatjuk, melyen Ábrahám követe felkeresi a kútnál a fia, Izsák számára feleségül választott Rebekát. A kút mellett ülő, félig mezítelen nőalakot a hellenisztikus kultúrától vették át, ő a forrást megszemélyesítő nimfa. A bizánci császári megrendelésekre készült kódexekben az aranynak különösen fontos szerep jutott, mivel szimbolikus jelentése volt, úgy tartották, hogy az összes színt magában foglalja, és természetfölötti vonatkozása van az arannyal díszített jeleneteknek. [A kézirat a 17. század óta a bécsi Österreichische Nationalbibliothekben található.]

Aranyszájú Szent János beszédei

Az Aranyszájú Szent János beszédeit tartalmazó kézirat 1087 körül készült VII. Dukasz Mihály (1071-78) megrendelésére, de az ún. dedikációs vagy felajánlási képen, mely általában a kódex eredeti tulajdonosára utal, valamiért utódját, III. Nikephoroszt (1078-81) ábrázolták, amint a szerzőtől, Aranyszájú Szent Jánostól átveszi a művet. A császár díszes, gyönggyel kivarrt ruhában áll arany háttér előtt, tőle balra a szerző, jobbra Szent Mihály arkangyal látható. A bizánci pompaszeretet, az ún. "aulikus stílus" kiváló példája a díszes kódex. Az udvari célra készült művektől elkülönül a másik stílus, a monasztikus, mely egyszerűbb, a szerzetesek számára készült művekből áll. [Párizs, Bibliothéque Nationale]