Mohamed próféta hite, az iszlám eredete

Az iszlám arab szó, eredetileg átadás, megadás jelentésű volt, vallási értelemben feltétlen engedelmesség az Isten akaratának. Az iszlám a Mohamed próféta által meghirdetett egyistenhitű vallás, hívei a muszlimok, Európában a szó perzsa többesszáma alapján a muzulmán kifejezés terjedt el.

Az iszlám előtti "tudatlanság korában" (Dzsáhilijja 300 k. ? 600 k.) Arábiában a többistenhit mellett a zsidó vallás és a 4. századtól a kereszténység is megjelent. Nagy zsidó és keresztény felekezeti központok voltak főleg a városokban, még Mekkában, Medinában is, amit az iszlám előtt Jathribnak neveztek. A pogányok vallási központja Mekkában volt, kereskedelmi központ és zarándokhely is egyben. Itt állt a szentély, s benne a Kába kockaalakú épülete, amelyben ma is azt a meteorit követ őrzik, amelyet a legenda szerint a Kurajs törzs egyik tagja, Iszmáil kapott Gabriel arkangyaltól. Ennek a törzsnek a feladata volt a szentély őrzése, s ebből a nemzetségből származott Mohamed próféta, aki valamikor 570 körül született Mekkában. A fiú sokat utazott kereskedő nagybátyjával, s megismerkedett az egy istent hirdető zsidó és keresztény vallásokkal. A legenda szerint egy Mekka környéki barlangba vonult vissza. Itt kapta a muzulmán hagyományok szerint 610 körül prófétai hivatását, álmában maga Gabriel angyal jelent meg, s így kiáltott hozzá:

"Hirdess! Urad nevében, ki nagyot alkotott,

vércseppből embert teremteni tudott;

hirdesd az Urat, aki csodát teszen,

kalamussal írni tanít, oktat bölcsen,

embert tanít arra, ami ismeretlen."

Ez a Koránba is felvétetett (96. szúra, ford. Hahn István). Mohamed követőinek száma gyorsan nőtt, a mekkai arisztokrácia viszont féltette tanításától a hatalmát. Mohamed jeruzsálemi útján álmot látott - "mirádzs", felemelkedés -, utána Jathribba ment, s hívei is elmenekültek Mekkából a prófétához 622-ben, amely a muzulmán időszámítás kezdete lett. Ekkor kapta új nevét a város - Medina - a próféta Városa. A közösség gyorsan szaporodott, katonai győzelmet arattak a mekkai arisztokrácia felett, s ettől kezdve Mohamed befolyása rohamosan nőtt, nem csupán vallási, de politikai vezető is lett, képes volt egységbe kovácsolni az addig egymással is örökösen hadakozó törzseket. A fordulópont 630-31-ben következett be, amikor Arábia törzsei egymás után csatlakoztak az új valláshoz, s bevonultak Mekkába. Mohamed nem maradt ott, visszament Medinába s 632-ben meghalt. Házában, az első mecsetben, a szentélyen belül temették el. Medinában alakult ki az iszlám ideológiája és itt fektette le Mohamed az iszlám pilléreit. Az öt alappillér az igazhívő öt kötelessége:

- Saháda, a hitvallás, egyetlen isten létezik, Allah és Mohamed az ő prófétája. A Korán foglalkozik Jézus létével is, elfogadja Jézust, mint prófétát, de tagadja istenségét.

- Szalát, ima. A napi öt ima bevezetése, s annak szigorú katonai fegyelemmel való elvégzése csak Mohamed halála után alakult ki, ez a közösség szoros összetartozásának is záloga volt.

- Az alamizsna adása, amely minden igazhívőnek kötelessége. Ennek volt a következménye , hogy a gazdagabb hívők többek között iskolákat hoztak létre, ez lett az alamizsnának egyik legfontosabb fajtája.

- Kötelező böjt a Ramadán hónapban, ekkor napkeltétől napnyugtáig nem vehetnek ételt magukhoz.

- Hadzs,zarándoklat Mekkába az igazhívő életében legalább egyszer.

Az iszlám szent könyvét, a KorántMohamed még életében közreadta, talán azt mondhatnánk diktálta. A Koránt a muzulmánok úgy tisztelik, mint Allah üzenetét, amely sugalmazások formájában jutott el Mohamedhez. Életében még nem írták le, csak szájról szájra adták. Halála után szükséges volt írásban rögzíteni, erre adott utasítást első utóda, Abu Bakr, de csak a harmadik utód, Oszmán kalifa uralkodása alatt (644-656) fejeződött be. A Korán írásba foglalása szükségessé tette az arab írás reformját.