Simone Martini: Angyali üdvözlet
Simone Martini (1280-85 körül - 1344) és Ambrogio Lorenzetti (1280 körül - 1348) a trecento legnevesebb, Ducciót követő művészei, bár festészetük begiottói elemeket is beépítettek.
1329 és 1333 között Simone Martini a sienai székesegyház Sant'Ansano kápolnája számára elkészítette az Angyali üdvözlet oltárt. Az oltárkép közepén Gábriel és Mária diskurzusának bensőséges, költőiséggel telített ábrázolása ugrik elő a misztikus fényt árasztó arany alapból. A két főalak közötti liliomos váza és az angyal kezében tartott olajág Mária szüzességére utaló szimbólum. Mária testtartása, a ruharedők kezelése, és az oltárkép architektúrájának felépítése mind az érett gótikus stílust tükrözik, és egyúttal előrevetítik az internacionális gótikát is. A két szélső szent alakjának megfestését Simone Martini sógorának, Lippo Memminek tulajdonítjuk.
Simone Martini Assisiben
Simone Martini dolgozott az assisi San Francesco altemploma Szent Márton kápolnájának freskóin is. Ide szent Márton életének jeleneteit rendelték tőle. A bejárat fölé festett gótikus fülkékbe az Anjou Károly Róbert magyar királlyal összefüggésbe hozható nyolc szent képét készítette el a mester. Az itt látható Szent Klárát és a magyar Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló freskó Simone Martini érett korszakából maradt fenn, valószínűleg az 1320-as évek elején festette őket.
Ambrogio Lorenzetti
Végezetül egy világi ábrázolásról kell szót ejtenünk. Ambrogio Lorenzetti 1338-1340 között díszítette a siena i Palazzo Publico („városháza”) egyik tanácstermét. Ambrogio a jó és rossz kormányzás allegóriáit, és a városra és vidékre tett hatásait festette meg. Az egyik rövid falon látható a Jó kormányzás allegóriáját bemutató falképe. A bonyolult, összetett allegóriák megfejtéséhez ismernünk kell a középkori államelméletet, és Siena állami berendezkedését. A jó kormányzáshoz szükséges erények perszonifikációi (emberi alakban történő megszemélyesítései) jelennek meg a köztársaságot jelentő trónoló alak körül, akihez a sienai városi tanács tagjai vonulnak. A főalak pajzsán Szűz Mária képe tűnik fel, aki a város védőszentje volt. A festmény olvasata balról jobbra történik: az igazságosság a jó kormányzáshoz vezet, melynek áldásait vidéken és a városban már egy másik falkép ismerteti.