János, Keresztelő Szent (Kr. e. 7 k. - Kr. u. 30 k.): Kr. e. 7-ben Ain Karimban született. Apjának Zakariásnak, az idős papnak Gábriel arkangyal jövendölte meg fia születését, s ő közölte, hogy Jánost „már az anyja méhében a Szentlélek fogja eltölteni”, ezért az eredendő bűntől mentesen jön a világra (Lk 1,15). Az idős férfi nem hitt abban, hogy még gyermeknek adhat életet, ezért az angyal fia születéséig némává tette. Zakariás felesége Erzsébet valóban várandós lett. A Jézussal hat hónapja áldott állapotban lévő Máriának is megjelent Gábriel, aki rokonához, Erzsébethez irányította. Kettejük találkozását nevezzük vizitációnak, mely az egyik legfontosabb keresztény ikonográfiai téma (ld. MS mester). Keresztelő János születésekor apja, Zakariás valóban visszanyerte beszédkészségét, és felismerte fiában Jézus Krisztus előfutárát. A felcseperedő János a pusztába vonult, valószínűleg a kumráni közösség tagja lett. Kr.u. 27 körül kezdett keresztelni, azaz megtérésre, Isten törvényei szerinti életre szólított fel, valamint hirdette a Megváltó, Jézus Krisztus eljövetelét. Jézus meg is jelent nála, és János megkeresztelte őt a Jordán folyóban. Az ég ekkor megnyílott, a Szentlélek egy galamb képében alászállott és Fiának nevezte Jézust. Heródes király nem sokkal ezután elfogatta, és börtönbe vetette Jánost, majd szeretője lányának kérésére lefejeztette Kr. u. 29-ben. Keresztelő Szent János leggyakoribb attribútumai az övvel átkötött teveszőr csuhája, és a kezében tartott kereszt. A művészeti ábrázolások gyakori témája még a vizitáción kívül Jézus keresztelése és Szent János mártíromsága. Születését június 24-én, vértanúhalálát augusztus 29-én ünnepeljük.

Jusztiniánusz (I. Jusztiniánusz bizánci császár) (uralkodása: 527-565): Uralkodása a Recuperatio Imperii elvében telt, azaz a Római Birodalom hatalmának és területének visszaszerzését tűzte ki céljául. Birodalmában egységes jogrendet teremtett. Legfontosabb tanácsadója felesége, Theodóra császárné, aki miatt számos támadás érte a császár személyét. A császárné alacsony származású színésznőként tűnt fel a történelem színpadán, uralkodóként azonban feddhetetlen maradt, monostorokat alapított, támogatta a művészeteket. Theodóra a monofizita vallást követte, amit így Jusztiniánusz is nyiltan támogatott, emiatt kibékíthetetlen ellentét alakult ki a pápa és a császár között. Jusztiniánusz császársága alatt sok nagyszabású építkezés folyt a fővárosban, Konstantinápolyban és a Bizánci Birodalom egész területén (főként Ravennában és Thesszalonikiben).