Művészet a 12. században

Az első székesegyházakat a 12. században már bővítik, és gazdag, figurális szobrászati dísszel látják el (Pécs, Székesfehérvár). A szerzetesi templomok építését a század második felében az egyszerű, a díszítésekről lemondó német bencés reformtörekvések határozzák meg (Boldva, Ákos, Harina, Kapornak). A század végén hazánkba is eljut a francia koragótika (Esztergom).

Boldván a bencés alaprajzot a korábbi hazai szokástól eltérően keleti toronypárral valósították meg. A mellékszentélyeknek toronyra utaló, emeletes megoldása kimutatható Ákos és Harina templomain is. Boldván, a mellékhajók keleti végén (a toronyalj első emeletén) karzat emelkedik, melyhez egyedi módon a templomfalban alakítottak ki lépcsős feljárót. A síkmennyezetes bazilikát faragványok helyett a tér és a tagozatok nemes arányai teszik széppé.

A század legnagyobb építészeti és szobrászati vállalkozása, az 1064-ben leégett pécsi szék esegyház újjáépítése a korábbinál sokkal magasabb igényű volt. A lombard alaprajzot a templom négy sarkán álló tornyokkal, valamint a keleti emelt szentély alatti hatalmas kriptával egészítették ki. A kriptalejárat előtt állt a bordás keresztboltozatú baldachinnal fedett Szent Kereszt-oltár (ez volt az első ilyen boltozat hazánkban), melynek tagozatait itáliai eredetű indás-palmettás stílusú, egykor aranyozott faragás borítja. Az altemplomba vezető 2 lejáró falainak reliefjei a 12. század legjobban fennmaradt szobrászati emlékei. A teremtéstörténetnek, Sámson történetének és Jézus életének maradtak fenn jeleneti. A több szintben húzódó elbeszéléseket ornamentális és figurális díszű párkányok választották el. Fennmaradtak olyan töredékek is (feltámadó halottak, apokaliptikus vének), melyek egy nagy Utolsó ítélet kompozíció részei lehettek, talán a templom kapuzatán. Ezek közül a legépebb egy angyal-dombormű. A kezében lévő keresztes glóbusz és a díszes ruha az arkangyalok attribútuma. A ruha drágaköves díszeinek és redőinek kifaragása nem annyira a plasztikusság és a térbeliség kifejezője, szigorú szimmetriájuk és rajzosságuk inkább dekoratív hatást keltenek.A pécsi szobrászműhely gazdag ornamentális stílusa látszik a székesfehérvári bazilika átépítésekor készült kapuzat töredékein is. A hatalmas, bélletes kapuk korai hazai példája lehetett. A pécsi figurális szobrok stílusa a somogyvári apátság századvégi szobordíszén is kimutatható. A szobrászat és építészet legmodernebb irányzata III. Béla (1170-96) esztergomi palotaépítkezésein jelent meg. Jól fennmaradt a palota egyik boltozott terme, melyet tévesen István király születési helyének hittek, és róla neveztek el. Régiónkban először a palotakápolnában jelent meg a párizsi kora gótika. A csúcsíves diadalíven túl a szentély karcsú, bimbós fejezetű páros oszlopai fejlett bordás keresztboltozatot tartanak. A bordákat már nem ornamentális faragás borítja, kizárólagos díszük a bordaprofil hajlásának plasztikus játéka. A kápolna homlokzatán a későromán bélletes kapu felett oszlopocskákkal tagolt gótikus rózsaablak nyílik.