Művészet a 13. században

III. Béla a francia udvar modern stílusát hatalma reprezentálására használta fel. A gótika elterjedésében szerepe volt a ciszterci rendnek is, melynek III. Béla kiváltságokat adományozott, monostorokat épített. 1184-ben fogtak hozzá a pilisi monostor építéséhez, mely szoros rokonságot mutat az esztergomi építkezésekkel. Itt temették el az 1213-ban meggyilkolt Gertrúd királynét, akinek síremlékének szobortöredékei a francia klasszikus gótika stílusát mutatják. Az egyetlen ma is álló középkori ciszterci templom a bélapátfalvi (1232). A háromhajós, egyenes szentélyzáródású, keresztházas, torony nélküli, bordás boltozatú bazilika és a hozzá kapcsolódó monostor alapfalai jól mutatják a rend építészetének sajátosságait. Az egyszerű, figurális díszekről lemondó stílus az épület arányos tömegében és a tagozatok tiszta ésszerűségében találja meg a szépséget. A szerény homlokzat a háromhajós belső logikus lezárása, egyetlen dísze a mérműves rózsaablak. A dekoratív vörös-fehér csíkozású falszakasz előtt előcsarnok állt. A téglalap alaprajzú kerengő a templom déli oldalához kapcsolódott, innen nyílt a kolostor többi helyisége.

A gótikus stílus meghatározta a székesegyházak építkezéseit is. Az esztergomi építkezéseket közvetlenül követte a kalocsai székesegyház átépítése, melynek eredménye egy Magyarországon egyedülálló, háromhajós, szentélykörüljárós, kápolnakoszorús, keresztházas, gótikus keresztboltozatokkal ellátott franciás katedrális lett. Egyetlen ma is álló gótikus székesegyházunk a gyulafehérvári, melyet még a század végén is építettek. Háromhajós hosszházát kereszthajó metszi, a többszakaszos, nyújtott kórust poligonális szentély zárja. A bordás keresztboltozatok kötött rendszerben sorakoznak, ennek megfelelően alakul az alátámasztás is: az árkádok pillérei közül csak minden másodikhoz kapcsolódnak az ablakokig felfutó pilaszterek. A szentély nagy, lándzsa- és körablakokból álló ablaknyílásai a fény és a belső tér felfogásának változását mutatják.

A pannonhalmi apátsági templom és a kolostor újjáépítése 1224 után fejeződött be. A ma látható, gótikus boltozattal fedett belső tér ekkor alakult ki. A bimbós fejezetek naturalisztikus megfogalmazása, a templomnak a kerengőből nyíló déli kapujának (Porta speciosa) növényi díszei és a bélletívek indításánál lévő torzfejek a reims-i székesegyház 1220 körüli faragványainak stílusát követik.

A század második negyedének, IV. Bélának és a nemeseknek az építkezéseit nem a hazánkban gyorsan terjedő modern francia gótikus, hanem a hagyományos román ízlés jellemezte. Az ekkor épülő nemzetségi monostorok (Lébény, Ják, Zsámbék) tömeg- és téralakítása régies, de az érett romanika formavilágát a gótika szerkezeti újításaival ötvözik. A bencés alaprajzú bazilikák nyugati toronypárja és díszes kapuzata a birtokosok hatalmát hivatott kifejezni.