II. Frigyes császár és Itália művészete a 13. század első felében

II. Frigyes szicíliai király és német-római császár apai ágon német volt. Korának második legnagyobb művészetpártoló uralkodója volt a francia király után. Ő azonban nem kívánta az ekkor virágkorát élő francia udvari stílust utánozni. Nem a királyi megrendelések, hanem a régi császárok, az Ottók és a rómaiak műpártolása lebegett a szeme előtt. Udvari művészei ezért Itália antik emlékeinek stílusában kezdtek dolgozni. Castel del Monte hatalmas várát nyolcszögletűre építtette, akárcsak Nagy Károly az aacheni palotakápolnát, mely tökéletes formájával a Mennyei Jeruzsálemet szimbolizálja. A császár építőmesterei a fejlett gótikus szerkezetekből ítélve ciszterciek lehettek. A rend visszafogott, puritán stílusa nem párosult a párizsi művészet finomkodó díszítőkedvével. A gótikus elemek Frigyes megrendelésein az antik művészetfelfogás szigorú keretei között érvényesültek. Legszebb bizonyítéka ennek az együttélésnek a Capuában, Frigyes birodalmának határán épített hídtorony (1234-40). A két torony között nyíló díszes kapu a római diadalív és a gótikus templomkapu gondolatát egyesíti. Az ikonográfiai program teljesen profán. Középen, a kapu fölött a császár szobra volt, körülötte kíséretének tagjai. A portrékat allegorikus alakok (pl. ’Igazság’) egészítették ki, melyek a császár hatalmát és dicsőségét hirdették. II. Frigyes mellszobra a római császárportrék hagyományát folytatja: arca naturalisztikus, rangjára a babérkoszorú és a császári köntös utal. A császár halála után nem tűnt el a felélesztett antik szoborstílus, mert az udvari szobrászokat Észak-Itália nagy városaiba hívták, ahol hamar elterjesztették a figurák természethű, plasztikus formálását valamint a római komponálásmódot és arctípusokat.

Valószínűleg II. Frigyes szobrászműhelyében dolgozott Niccolo Pisano, aki stílusával új lendületet adott Észak-Itália szobrászatának. Fő műve, a pisai Battisteróban látható szószék (1260) nemcsak faragványainak stílusában, de az egész tárgy kialakításában újat hozott.

A szószék eddig példátlan gazdagságú díszítésével kiemelkedik környezetéből, és önálló szoborként áll a templomtérben. A hatszög alakú, oszlopokon álló építmény minden részlete teológiai tartalmat hordozó szobordíszt kapott. Ebből a szempontból a francia katedrálisok kapuzataihoz hasonlít. Az öt relief tábla Jézus gyermekségének jeleneteit (Születés, Bemutatás a templomban, Betlehemi gyermekgyilkosság), a Keresztrefeszítést és az Utolsó ítéletet ábrázolja. A jeleneteket oszlopkötegek választják el, melyek alatt az erények és Keresztelő János szobrai állnak. Az oszlopközök ívei feletti részeket próféták és apostolok figurái töltik ki. Az antik szobrászat hatása felfedezhető a szószék minden részletén: az akantuszos oszlopfejezeteken, a kompozíciók szerkezetén, a szereplők arctípusain és a faragás plasztikus stílusán egyaránt. A kompozíciók, alakok, arcok római szarkofágok domborműveiről származnak.

II. Frigyes császár mellszobra

Niccolo Pisano: a pisai battistero szószéke