Centrális tér: Egy központ köré szervezett tér. Az alaprajz központi része lehet négyzet, görögkereszt, kör, ellipszis vagy szabályos sokszög, amelyhez szimmetrikusan bővítmények csatlakozhatnak.

Konzol: l. gyámkő.

Pillérköteg: összetett tám, melynek magját, egy pillért fél- vagy háromnegyed oszlopok (gyámok) veszik körül. Ezek a kisebb átmérőjű pillérek a bordákat, illetve a hevederíveket tartják. A pillérköteg a klasszikus gótikában a logikus felépítést fejezik ki azáltal, hogy minden bordához tartozik függőleges gyám, mely egészen a padlóig lefut. A pillérköteg- alaprajzából így elvileg következtetni lehet a boltozat és az alaprajz egészére.

Rózsaablak: kör alakú, kőráccsal díszített ablak. A gótikus templomhomlokzat fontos eleme.

Trifórium : a gótikus katedrális árkádjai és a felső ablaksor közötti keskeny járat, mely a árkádokkal nyílik a főhajó felé. A korábbi templomokban a mellékhajók felett karzat volt. A klasszikus gótikában ez eltűnik, hogy a mellékhajók magasabbak lehessenek. Az árkádok és ablakok közötti árkádos zóna azonban megmarad, és a faltagolás arányainak kialakításában lesz fontos szerepe, valamint vízszintes sávként ellensúlyozza az árkádok függőleges irányultságát.

Utolsó Ítélet: a keresztény hit szerint egy napon Krisztus újra eljön a Földre, és ítéletet tart az emberiség fölött (Mt 25,31-46). Az angyalok harsonáira a halottak kikelnek sírjaikból, és megjelennek az ítélőszék előtt. Jézus teljes dicsőségben trónol, mellette a 4 lelkes állat (l. Maiestas Domini), a 24 vén, valamint a közbenjárók: Keresztelő Szent János és Mária. Jézus jobbjára gyűjti az üdvözülteket, akiket angyalok vezetnek a Paradicsomba, balján pedig a kárhozottak állnak, akiket ördögök visznek a Pokolba. Középen Krisztus előtt vagy alatt áll Mihály arkangyal, aki mérlegével a lelkeket, azok jó és rossz tetteit méri. Az ábrázolás a romanikában és a gótikában a kaputimpanonok gyakori témája, de gyakran festették a templom belső nyugati falára is.