Az ír művészet

A kelta örökségen, a keresztény hagyományokkal ötvöződve alakult ki a bonyolult, szalagfonatokat, csavarodó vonalakat kedvelő ír művészet, mely a faragványokon, ötvösmunkákon éppúgy megmutatkozik, mint a könyvfestészetben.

Az első kőfaragványok a pogány díszítést követték, anélkül, hogy a kő természetes formáját megváltoztatták volna. Leginkább laposan vésett, egyszerű, geometrikus díszítéseket faragtak. Első emlékei pillérek és sztélék (magukban álló faragott kövek, sírkövek), valamint azok a hatalmas kőkeresztek, melyek egy-egy kolostor mellett állnak. Az 5-6. században a keresztek még csupán a kő természetes alakjába voltak belevésve, a 6. század végétől jelenik meg a kereszt formájúra far agott kő, melynek egyik legkorábbi, ugyanakkor fontos példája a Carndonagh-kereszt Donegalban. Ezt a keresztet, bár körvonala durván faragott, elbűvölően gazdag faragás díszíti, tekervényesen egymásba fonódó állatok és madarak leselkednek a kompozíció szélén, míg középen kerek arcú, egyszerű, de jámbor álló alak nyújtja kezét áldást várva. A keresztek általában három méternél is magasabbak, egész felületüket faragás borítja. A keresztszárak találkozása köré általában áttört körívet faragtak. A keresztek felületének díszítésére sok példát ismerünk.Alapzatuk többnyire négyszögletes, rajta bibliai jelenetekkel (például Bűnbeesés, Noé bárkája, Ábrahám áldozata).

A 7. század technikai tökéletesedést és stiláris függetlenséget hozott a szobrászatban, az ötvösségben és a könyvfestészetben egyaránt.

Az egyik legkorábbi és legszebb illuminált kézirat a Book of Durrow. A négy evangélium illusztrált könyvét a Szent Kolumba által alapított Durrow-apátságban találták.A miniatúra festészethez hasonlóan magas színvonalat képviselnek az ötvöstárgyak. A korai keresztény korszak legszebb ír alkotása, mely egyben a művészetüknek mintegy összefoglaló példája is az ardagh-i kehely.

A kehely ezüstből készült, sárgaréz erősítéssel. Díszítése arany filigrán (kék, sárga és vörös üvegberakással). Felülete nagyrészt teljesen sima, s ez hangsúlyozza az arany táblácskák bonyolult díszítését. A kehely pereme alatt arany filigrán szalag fut körbe, melynek burjánzó szalagfonatait kék és vörös üveggomb tagolja. A szalag alatt az apostolok ezüstbe vésett nevei olvashatók. Alatta minden oldalon arany foglalatban színes üveg berakás látható. Az arany díszítés körvonalba foglalt keresztet formál, s a közepébe helyezett üvegre is keresztet festettek.

A kehely gazdag színes üveg és arany filigrán díszítése kiváló példája az ír ötvösség bámulatra méltó finomságának.

Az ír ötvösművészet másik remekműve az az aranyozott ezüst ereklyetartó, melyben Szent Patrik csengettyűjét tartották. A ládika felületét aranyból készült szalagfonatos berakás és drágakövek díszítik. Az elülső oldalát az arany filigrános táblácskák osztják fel kereszt alakban, melynek a közepén hatalmas achát látszik. A kereszt szárait alkotják a négyzetes alakú aranytáblácskák, a szárak végét, és a ládikó sarkait egy-egy drágaköves medalion zárja le. A hátsó oldal díszítése mellett felirat kéri az olvasót arra, hogy imádkozzék a királyért, aki az ereklyetartót készíttette, Ardagh püspökéért, aki Szent Patrik utódja, és a ládikó alkotójáért és családjáért. Az ereklyetartó tetejét kerek ékkő díszíti, melyet szalagfonatok között két sárkányfejet ábrázoló foglalat vesz körül.