Gótikus építészet Közép-Európában

Magyarország, Csehország és Lengyelország középkori építészetében a 12. század végéig a német kapcsolatok jelentették a legfontosabb forrást. A francia korai gótika azonban közvetlen hatásként jelenik meg Magyarországon az 1190-es években. III. Béla esztergomi építkezésein. A király francia felesége révén kerülhetett a magyar udvarba a kor legmodernebb művészeti irányzata. Az esztergomi palotakápolna és a Szent Adalbert székesegyház ekkor készült részei (Porta Speciosa) a francia udvari reprezentáció legkorábbi átvétele a régióban. A stílus további fejlődésének bizonyítékai Kalocsa és Gyulafehérvár székesegyháza. A 13. század elején Csehországban is megjelenő stílust az udvar ciszterci alapításai kezdték terjeszteni. III. Béla lánya, Konstancia, I. Vencel király felesége alapította Tinov ciszterci kolostorát (1233). A kolostor templom szentélye sokszögzáródású, nagy ablakokkal megnyitott falait támpillérek erősítik. Boltozatai téglalap alaprajz fölé emelt bordás keresztboltozatok, támaszrendszere egyszerű, a nagy falfelületeket karcsú féloszlopok tagolják, melyek a padlóig lenyúlnak, de nem alkotnak kötegpillért a hajó árkádjait tartó vaskos pillérekkel. A 14. század közepén, mikor IV. Károly császárbirodalmi székhelyét Prágába helyezte, a gótika új, európai jelentőségű központját alapította meg. Építésze Heinrich Parler fia, Peter volt. A német építészet legújabb törekvései Prágában teljesedtek ki. Legnagyobb műve a Szent Vitus-székesegyház, melynek új alapjait még a francia klasszikus stílusnak megfelelően rakták le (1341-), ezért Peter Parler nem tudott csarnokszentélyt építeni. A háromszintes belső faltagolást átértelmezve a trifóriumok mögött is folytatódnak az ablakok, így a középső zóna az ablakszinthez tagozódik. Parler tri fóruma már nem a templomfalat övező végtelen vízszintes sáv, hanem a rézsűsen kialakított párkányok által a templomtérbe benyúló, térbeli elemmé változik. Ezzel az apró változtatással a hajófal tagolásának szakaszos, síkszerű ritmusa kilép a térbe, sokkal elevenebb, folyamatosabb mozgást kölcsönözve neki. A tér egységes lendületét legjobban a boltozat hangsúlyozza: Parler a szakaszokból álló keresztboltozat helyett a szentély főhajójában hálóboltozatot alkalmaz, mely teljesen feloldja a boltszakaszokat. Ennek megfelelően a támaszok sem tagolják élesen a falakat. Peter Parler zsenialitásának bravúros bizonyítékai a sekrestye repülőbordái és függesztett záróköve. Világi megbízásai közül meg kell említeni Karlstejn várát, valamint a prágai Károly-hidat.

Lengyelország gótikus építészete már német közvetítéssel kezdett kibontakozni. Az ország déli részén, a 14. század közepén még a bazilikális téralkotás uralkodott. Ennek bizonyítéka Krakkó Mária-temploma (1355-1397). Tervezője, a prágai Werner, a háromhajós, hálóboltozatos tér elé hatalmas, toronypáros homlokzatot épített. A tégla használata az észak-német gótika sajátossága nehézkes hatást kelt, melyet fokoz a tornyok vízszintes tagolása, és csak a középrész hatalmas, mérműves ablaka ellensúlyoz. A 15. századi német késő-gótikus építészet egyik legnagyszabásúbb alkotása a gdanski Mária-templom rendkívül bonyolult hálóboltozatos csarnoktere.

Prága, Szent Vitus-székesegyház