Csarnokszentély: olyan többhajós szentély, amelyben a mellékhajók a főhajóval megegyező magasságúak. A mellékhajók körüljáróként megkerülik a szentélyt, de ez a körüljáró ugyanolyan magas, mint a szentély. Ez, a szentély jelentőségét felfokozó megoldás a ciszteci rendi építészetből került a német későgótikába (pl.: Schwäbisch-Gmünd, Heiligenkreuzkirche).

csarnoktér: többhajós tér, melynek hajói egyforma magasak

Függesztett zárókő: olyan zárókő, mely bordás boltozatnak nem a legmagasabb pontján van, hanem onnan van (általában rejtett vasszerkezettel) aláfüggesztve.

Hálóboltozat: olyan bordás boltozat, melynél hiányoznak a boltszakaszokat elválasztó hevederívek, és az átlós ívek több szakaszon átívelnek. A boltozat felületén a bordák így a támaszoktól független, dekoratív hálózatot alkotnak. A hálóboltozatot a 14. század közepétől használták először német területeken, a Parler-műhely hatására.

Kapuzat: díszes keretezésű kapu, a keret plasztikus díszítése a romanika idején vált hangsúlyossá. Részei: lábazati zóna, béllet (oszlopszobrok, féloszlopok stb.), bélletív, timpanon. A templomoknak a főbejárata (általában a nyugati kapuzat) volt a legdíszesebb.

Kolostorboltozat: négyzet vagy szabályos sokszög alaprajzú, íves boltcikkelyekből alkotott boltozat, gyakran alkalmazták a román korban, a nagy bazilikák négyezetei fölött.

Mérmű: kőrács. Geometrikus szerkesztésű, áttört rácsszerű faragvány. A gótikus ablak díszes rácsozata volt, innen vette át a gótikus képzőművészet minden műfaja (fafaragás, ötvösség, könyvfestészet, táblaképfestészet stb.). Ha a mérmű nem áttört, vakmérműről beszélünk. A mérműveken alkalmazott motívumok a gótika különböző fázisaiban más-más formát öltöttek.

Pillérköteg: összetett tám, melynek magját, egy pillért fél- vagy háromnegyed oszlopok (gyámok) veszik körül. Ezek a kisebb átmérőjű pillérek a bordákat, illetve a hevederíveket tartják. A pillérköteg a klasszikus gótikában a logikus felépítést fejezik ki azáltal, hogy minden bordához tartozik függőleges gyám, mely egészen a padlóig lefut. A pillérköteg alaprajzából így elvileg következtetni lehet a boltozat és az alaprajz egészére.

Repülőbordák: olyan boltozati bordák, melyek bordaközei nincsenek kifalazva, tehát a boltsüvegek hiányoznak.

Trifórium: a gótikus katedrális árkádjai és a felső ablaksor közötti keskeny járat, mely árkádokkal nyílik a főhajó felé. A korábbi templomokban a mellékhajók felett karzat volt. A klasszikus gótikában ez eltűnik, hogy a mellékhajók magasabbak lehessenek. Az árkádok és ablakok közötti árkádos zóna azonban megmarad, és a faltagolás arányainak kialakításában lesz fontos szerepe, valamint vízszintes sávként ellensúlyozza az árkádok függőleges irányultságát.

Trumeau: osztósudár. A román és gótikus kapuzat bejárati nyílását kettéosztó pillér, mely a szemöldökgerenda alátámasztására szolgál. Általában Krisztus vagy Mária szoboralakjával díszítették.

Utolsó Ítélet: a keresztény hit szerint egy napon Krisztus újra eljön a Földre, és ítéletet tart az emberiség fölött (Mt 25,31-46). Az angyalok harsonáira a halottak kikelnek sírjaikból, és megjelennek az ítélőszék előtt. Jézus teljes dicsőségben trónol, mellette a 4 lelkes állat (l. Maiestas Domini), a 24 vén, valamint a közbenjárók: Keresztelő Szent János és Mária. Jézus jobbjára gyűjti az üdvözülteket, akiket angyalok vezetnek a Paradicsomba, balján pedig a kárhozottak állnak, akiket ördögök visznek a Pokolba. Középen Krisztus előtt vagy alatt áll Mihály arkangyal, aki mérlegével a lelkeket, azok jó és rossz tetteit méri. Az ábrázolás a romanikában és a gótikában a kaputimpanonok gyakori témája, de gyakran festették a templom belső nyugati falára is.