Péter, Szent, apostol (Kr. u. 1. század): Krisztus főapostola, Péter (eredeti neve: Simeon, görögül: Simon) eredetileg halász volt. Jézus testvérével, a szintén halász Andrással együtt hívta magához. Jézus adta neki a Petrus (Péter), azazszikla nevet, mert Egyházát rá építette, azaz Krisztus halála után ő lett a földi Egyház helytartója (az első pápa). Péter az apostolok őszinte szószólója volt. Sokszor meggondolatlanul beszélt, vagy cselekedett, de mindebben a Jézus iránti odaadást kell látnunk. Jézus annak ellenére Péternek szánta a vezető szerepet feltámadása után, hogy tisztában volt az apostol gyengeségeivel. Előre látta Jézus azt is, hogy Péter háromszor fogja őt megtagadni, az elfogatását követő éjszaka, mégis őt jelölte ki egyháza főpásztorának. Az Apostolok Cselekedetei számos csodatételéről tudósít, miközben térítő munkát folytatott a pogányok és zsidók között. Szent Pálhoz hasonlóan őt is börtönbe vetették, ahonnan egy angyal szabadította ki. Kr. u. 67. körül Rómában halt mártírhalált: kérésére fejjel lefelé feszítették keresztre, mivel nem érezte méltónak magát ahhoz a szenvedéshez, amely Jézus Krisztus halálát okozta (a művészeti ábrázolások gyakori témája ez). Attribútumai között szerepel a kulcs (mennyország kulcsa). Ünnepét június 29-én tartják.