A vezető réteg kultusza
Csupán a legelőkelőbb családok férfitagjai viseltek magukon többféle védő jelképet, A táltosok, regősök egyaránt azt hirdették, hogy uraik vagyonukat, jogaikat, tisztségeiket csodás úton nyerték. Megteremtődött a vezérek szakrális kultusza. A nemzetségek egész megjelenésükkel ezt az isteni származást, méltóságot kívánták hangsúlyozni. E rangos réteg igényei teremtették meg azt a módos, igényes, díszes művészetet, amit a honfoglaló őseinkről jelenünk ismer. A ránk maradt emlékek legnagyobb része a viselet tartozéka: ékszerek, a ruházat ékítményei, felszerelési tárgyak. A hitvilág bűvös jelképeit hord ozó darabok a széles pántú csuklós női karperecek, a gazdag állat- és növényornamentikájú ruhaszegények, süveg csúcsdíszek. A nemzetségi család védőszellemeinek ábrázolásában tehát csupán eleink díszítőművészetét, fantáziáját kell tisztelnünk, mivel ezeknek ugyanolyan súllyal szakrális funkciója is volt, azaz az isteni származás külsőségekben való kimutatása.
Az ékszerek védőfunkciója
Az ékszerek védőfunkciója
A csontdarabkák amulettként való viselése pogány védőfunkciót látott el. A rangosak ékes viseletén a dísztelen csontok helyett a védőállatok szellemét az ötvösművű ábrázolások hordozzák. A fémből öntött vagy lemezre mintázott állatalak a női viseleteken gyakoribb. Gyakran ábrázolták az életfát ötvöstárgyakon, mivel ezen a fán tanyáznak a segítő szellemek.Nemcsak az ékszerek mutatták használója rangját, hanem eleink két igen fontos eszköze, az öv és a tarsoly. Az öv a felnőtt szabad ember méltóságának jelölője. Amikor a fiúból férfi lett, jelképesen férfivá avatták, felövezték. A rangosabbaknál az övveretek fémanyaga ezüst, arany.