Ottó-kori építészet (936-1024)

A Karoling dinasztia kihalása után a széttagolt császárság német területein a Szász uralkodócsalád vette át a hatalmat. I. Nagy Ottó (936-973), akárcsak példaképe, Nagy Károly, császárrá koronáztatta magát. Az ő szeme előtt is az ókori Róma lebegett, mikor új birodalmat szervezett. A birodalmi központok, székesegyházak, kolostorok építését utódai is folytatták (Ottó-kor, Ottó-kori művészet).

A művészet központjai püspöki székhelyek voltak, így Hildesheim is, ahol Bernward püspök alapított bencés kolostort 996-ban (építése 1001-1033-ig tartott). A templom alapvetően a karoling típushoz hasonló síkmennyezetes, kereszthajós bazilika. Nyugati része azonban a karoling westwerkeknél összetettebb. A nyugati kereszthajó mindkét végén karzatok vannak lépcsőtornyokkal, a négyezet fölött pedig torony emelkedik, akárcsak keleten. Egy kórusnégyzet után pedig a nyugati apszis következik, mely alatt hatalmas, keresztboltozatos kripta húzódik. A kripta 3 hajós, 5 szakaszos, félkörben záródó csarnok, melyet körüljáró folyosó ölel. A föld alatti kripták kezdetben szűk terek voltak, de a 10-11. századtól egyre élénkülő ereklyekultusz miatt nagyobb kriptákat kell ett építeni, és meg kellett oldani a zarándoktömegek mozgatását is. Corvey-ben az apszis mentén ívelő folyosóból nyíltak a szűk kápolnák, Hildesheimben viszont már az egész apszis alatt kripta van, melyhez széles folyosó vezet. E fejlettebb térszervezés alapja a többszintes westwerk. Hildesheimben ugyanis a kripta miatt megemelkedő szentély a toronycsoporttal még őrzi a westwerk formáját, mégis, a kereszthajó arra utal, hogy itt egy második oltár elhelyezése volt a cél. Ezért kétszentélyes elrendezésről beszélünk. A keleti szentély előtt szintén van kereszthajó, de a kórusnégyzet és a kripta hiányzik, a kereszthajószárakból kelet felé viszont további két apszis nyílik. A templom bejáratai a déli mellékhajóból nyílnak, így a belépő a hosszanti teret a két pólust összekötő részként érzékeli. A hildesheimi téralkotás lényege tehát a Karoling-korban kialakult vagy akkor is használt térrészek (kereszthajó, westwerk, kripta, főhajó) logikus egységbe kapcsolása, és egy új térrész, a négyezet kialakítása.A francia reformkolostor, Cluny 1000 körüli építkezései (az ún. II templom) merőben más formát mutatnak, mint a hildesheimiek. Az alaprajz egyszerűbb, a nyugati szentélyt ill. a westwerket háromszakaszos, toronypáros előtér helyettesítette. Ezután következett a háromhajós bazilika, majd a kereszthajó, végül a szentélyrész, mely 3 lépcsőzetesen elhelyezett apszisban végződött. További apszisok nyíltak még a kereszthajókból. A kripta helyett az ereklyéket itt a templomban tartották, hogy mindig szem előtt legyenek. Ez a templomtípus már lényegében megegyezik a románkori bazilikák elrendezésével, bár még kimutatható rajta a karoling örökség is. A templomot 1000 körül dongaboltozattal fedték.