A Santiago de Compostelaba vezető zarándokút

A félsziget északi része különösen fontos területnek számít és számított a zarándoklatok sze mpontjából, itt vezet végig ugyanis a keresztény világ egyik legfontosabb zarándokútja Szent Jakab apostolsírjához a félsziget északnyugati részén fekvő Santiago de Compostelába. A zarándokút mellett gazdag városok, és az új stílust, a romanikát képviselő székesegyházak, templomok épültek.

A ripolli Santa María-templom

A ripolli Santa María-templom

A ripolli Santa Maríabencésapátsági templom a korai romanika egyik legszebb hispániai példája. A 19. században jelentős károsodásokat szenvedett épületet még ugyanebben az évszázadban, eredeti formájában helyreállították. Az öthajós, bazilikához a szentélysor előtt egyhajós keresztház csatlakozik. Hat darab félköríves keleti apszisa egy vonalból indul, s közülük hangsúlyozottan kiugrik a négyezeti térhez csatolt főapszis. A templom nyugati toronypárja elé keskeny előteret illesztettek. A templom alaptípusa a római ókeresztény épületek között keresendő, amit erősíteni látszik az a tény, hogy a templom építtetője gróf Oliva Cabreta apát járt Rómában. Így – bár az 1032-ben újraszentelt épület részben korábbi alapokra épült – stílusa tudatos elfordulást jelent a korábbi mozarab építészettől, és az egész Ibériai-félszigetre hatást gyakorló típust teremtett.

Jakab apostol sírja

Jakab apostol sírja

A Szent Jakab apostol sírjához vezető zarándokút vége Santiago de Compostela. Székesegyházát a zarándoktemplomok mintájára 1078-1128 között építették át az érett romanika stílusában. Leginkább a toulouse-i Saint Serninhez hasonlít. A legfontosabb különbség a két épület között, hogy a compostelai templom nem öt-, hanem háromhajós, nem álbazilikális elrendezésű, hanem bazilika, négyezeti tornya pedig nem olyan hangsúlyos, monumentális méretű, mint azt a toulouse-i Saint Serninnél láthattuk.