Hevederes donga: hevederívekkel boltszakaszokra tagolt dongaboltozat.

Kápolnakoszorú: a szentélyhez sugarasan csatlakozó, félköríves vagy poligonális kápolnák sora, mindegyikben egy-egy oltárral. A 11. századi francia romanikában alakult ki a kápolnakoszorús szentélykörüljáró, innen örökölte a korai majd klasszikus gótika.

Kapuzat: díszes keretezésű kapu, a keret plasztikus díszítése a romanika idején vált hangsúlyossá. Részei: lábazati zóna, béllet (oszlopszobrok, féloszlopok stb.), bélletív, timpanon. A templomoknak a főbejárata (általában a nyugati kapuzat) volt a legdíszesebb.

Karzat: nagyobb épület belső terében kialakított, megemelt, mellvéddel lezárt térrész, melynek külön feljárata van. A templomi karzatok rendszerint a mellékhajók fölött (pl. zarándoktemplomok) vagy a nyugati részen helyezkednek el.

Kockafejezet: a romanikában alkalmazott, alsó sarkain legömbölyített, kocka alakú oszlopfejezet.

Kolostorboltozat: négyzet vagy szabályos sokszög alaprajzú, íves boltcikkelyekből alkotott boltozat, gyakran alkalmazták a román korban, a nagy bazilikák négyezetei fölött.

Négyezet: a kereszthajó és a főhajó metsződésénél kialakuló négyzetes tér elnevezése, melyet mind a négy oldaláról hevederív határol.

Pillérköteg: összetett tám, melynek magját, egy pillért fél- vagy háromnegyed oszlopok (gyámok) veszik körül. Ezek a kisebb átmérőjű pillérek a bordákat, illetve a hevederíveket tartják. A pillérköteg a klasszikus gótikában a logikus felépítést fejezik ki azáltal, hogy minden bordához tartozik függőleges gyám, mely egészen a padlóig lefut. A pillérköteg alaprajzából így elvileg következtetni lehet a boltozat és az alaprajz egészére.

Szentélykörüljáró: a szentély olyan kialakítása, melyben a mellékhajókat kápolnákkal ellátott folyosóként vezetik körül az apszis mentén. A körüljáró folyosó lehet kéthajós, ekkor kettős körüljáróról beszélünk.

Támváltás: a templomtámaszainak szabályos váltakozása (pl. oszlop-pillér-oszlop…). Általában a kötött boltozási rendszer következtében alkalmazták a támok eltérő terheltsége miatt.

Utolsó Ítélet: a keresztény hit szerint egy napon Krisztus újra eljön a Földre, és ítéletet tart az emberiség fölött (Mt 25,31-46). Az angyalok harsonáira a halottak kikelnek sírjaikból, és megjelennek az ítélőszék előtt. Jézus teljes dicsőségben trónol, mellette a 4 lelkes állat (l. Maiestas Domini), a 24 vén, valamint a közbenjárók: Keresztelő Szent János és Mária. Jézus jobbjára gyűjti az üdvözülteket, akiket angyalok vezetnek a Paradicsomba, balján pedig a kárhozottak állnak, akiket ördögök visznek a Pokolba. Középen Krisztus előtt vagy alatt áll Mihály arkangyal, aki mérlegével a lelkeket, azok jó és rossz tetteit méri. Az ábrázolás a romanikában és a gótikában a kaputimpanonok gyakori témája, de gyakran festették a templom belső nyugati falára is.