Gislebertus (kimutatható 1120-1140 között): Burgundiai szobrász, neve az autuni St. Lazare templom nyugati timpanonján maradt ránk: „Gislebertus hoc fecit”. Egyéni, jellegzetes stílusát a templom más szobrászati díszítésén is fellelhetjük. Alakjai nyújtottak, ovális fejekkel. Pályafutását feltehetően Clunyben kezdte, majd Autunben és Vézelay-ben dolgozott a St. Madeleine templomban. Egyesek szerint az autuni St. Lazare építése is hozzá köthető.

Hódító Vilmos: Ld. Vilmos, Hódító.

Hugó apát (1024-1109): Bencés szerzetes, 1049-től Cluny apátja. A kolostor újjáépítésének, kibővítésének kezdeményezője. A háromszáz szerzetest számláló főrendház ekkor a legnagyobb kolostor volt, az apát pedig egy önálló rend feje. A Cluny-ből kiáramló bencések Európa-szerte alapították kolostoraikat. Hugó apát ennek a spirituális hatalomnak megfelelően óriási templomot akart építeni, mely méltó módon tükrözi a benne lakozó Isten dicsőségét. A bonyolult számmisztika szerint megtervezett épületet kőboltozattal fedte, hogy a szerzetesek éneke minél tökéletesebben hangozzék. A szentélykörüljáró oszlopainak fejezeteire pedig a gregorián skála hangjainak jelképeit faragtatta. A templomot Szent Péter tiszteletére szentelték, és – amint Hugó életrajzírója mondja – hatalmas hálóként képzelték el, mely nagyszerűségével rabul ejti a lelkeket és Istenhez vezeti őket. A templom így válik „az angyalok sétaterévé”. 1120-ban Hugó apátot szentté avatták.