Törzsfejlődés

Az ember törzsfejlődése és maga az emberré válás folyamata több millió éven át tartott. A korai emberfajok feltárásával és azonosításával két tudomány, az ősrégészet és a paleoantropológia (ősembertan) foglalkozik. Az emberiség bölcsője Afrika volt, onnan kerültek elő legkorábbi rokonaink maradványai.

A legújabb kutatások szerint az ember és az emberszabású majmok mintegy 7 millió évvel ezelőtt váltak szét. A legkorábbi emberszabású lelet az Australopithecus (= déli majom) volt, korát 3,5-4 millió évesre becsülik. Ez a lény azonban nagy valószínűséggel nem a mai ember elődje volt, hanem egy vele párhuzamosan létező, azóta kihalt ág tagja. A legkorábbi, biztosan emberelődnek mondható faj a Homo habilis (= ügyes ember) volt, korát mintegy 2,5 millió évesre becsülik. Rajta már megfigyelhetők a Homo-nemzetségre jellemző jegyek, a jelentősen megnagyobbodott agytérfogat és a megváltozott fogazat. Róla biztosan tudjuk, hogy eszközkészítő volt. A fejlődés következő lépcsőfoka a Homo erectus (= felegyenesedett ember), aki az első szakócát, azaz kőbaltát elkészítette, és felegyenesedve járt. Biztosra vehető, hogy nagyobb közösségekben, munkamegosztásra képes szervezetekben élt, és alkalmi táborhelyeket is létesített. Ez a faj rendkívül sikeres volt, hiszen benépesítette Ázsiát és Európát is; hozzá köthető a tűzhasználat elsajátítása is.

Mintegy 150 000 évvel ezelőtt jelent meg a neandervölgyi ember (nevét első lelőhelyéről kapta), amely már a Homo sapiens egyik alfaja volt. Minden valószínűség szerint a Homo sapiens is Afrikából vándorolt ki, és helyi alfajok jöttek létre más kontinenseken. A neandervölgyi ember a hideg éghajlathoz alkalmazkodott, de elterjedt Európán kívül a Közel-Keleten is. Ez az emberfaj hozzávetőleg 35 000 évvel ezelőtt kihalt.

A mai ember közvetlen elődjének felbukkanásáról igen heves viták zajlanak. Sem az nem egyértelmű, honnan származik, sem az, hogy mikor. A legvalószínűbb helynek Afrika tűnik, és valamikor 150 000 – 100 000 évvel ezelőtt, tehát elképzelhető, hogy a neandervölgyi emberrel egyidős, és szintén egy lelőhelyről kapta a Crô-magnoni (kromanyoni) nevet. Eszközkészítésében, és ami még fontosabb, beszédképességében is messze felülmúlta kortársát. Ez a legsikeresebb emberfaj benépesítette a világot, és egyeduralkodóvá vált.