Sznofru király piramisai
A IV. dinasztia (kb. Kr. e. 2570 – 2450) első uralkodója, Sznofru nevéhez összesen három nagyméretű piramis kapcsolódik. Ezzel egyedülálló a piramisépítők között; az építkezésekhez több követ kellett megmozgatni, mint a legnagyobb piramis, Kheopsz gizai piramisának megépítéséhez.
A III. dinasztia utolsó királya, Huni Médumban előbb hét-, majd nyolclépcsős piramist kezdett el építeni, amelynek később a lépcsőit kitöltve egyenes oldalfalú, „igazi” piramissá alakították át (a magassága eredetileg 93,5 m volt). A magas álboltozattal lefedett sírkamra a piramis belsejében található, amelybe keskeny folyosó vezet az északi oldal felől. Az egyiptomiak később Sznofru művének tartották ezt az épületet, úgyhogy lehetséges, hogy Huni halála után Sznofru fejezte be elődje piramisát. Vagy már az építkezés alatt, vagy később a piramis ledőlt, úgyhogy ma toronyszerű építménynek tűnik, amelyen még felismerhető az eredeti lépcsős szerkezet.
Sznofru Dahsurban két piramist épített. A Tört piramis (magassága: 105 m) építése közben jöttek rá, hogy oldalainak dőlési szöge (54°) túl meredek, úgyhogy azt kisebbre módosították (43°-ra). A piramisba két folyosó vezet, az északi és a nyugati oldalról. Az utóbbi bejárata nagy magasságban, nehezen megközelíthető helyen található. Az északi folyosó egy előtérbe vezet. Ennek álboltozata alatt található a szintén álboltozatos első sírkamrába vezető átjáró. Innen a mennyezet alól indul az a keskeny folyosó, amelyik a második sírkamra előterébe vezet. Ebbe egy, a sírkamrát eltorlaszoló mechanizmust építettek. A második sírkamrát is álboltozattal fedték le.
Ezután készült a Vörös piramis, szintén Dahsurban, az előbbitől északra (magassága: 104 m). Oldalfalainak dőlésszöge pontosan megfelel a Tört piramis felső részének módosított szögének. Az északi oldalról induló folyosó a piramis belsejében lévő három magas, álboltozatos helyiségbe vezet. A harmadikba a második mennyezete alatt nyíló átjárón lehet bejutni. Valószínűleg ez a leghátsó helyiség volt Sznofru sírkamrája.