Tananyag választó:
Életrajz gyűjtemény
Eszköztár:
Jupiter

Zeusz / Jupiter: Az antik mitológiában Kronosz és Rhea fia (neve ezért Kronidész), Hádész, Poszeidón, Héra és Démétér testvére, a tizenkét olümposzi isten közül ő a főisten. A mitológia szerint Krétán rejtették el apja elől, és miután atyját megfosztotta uralmától, fivéreivel, Poszeidónnal és Hádésszel felosztották a világot egymás között. Zeusznak az ég jutott, és az Olümposzon trónolt. Első feleségétől, Métisztől (vagy Dioné) született Pallasz Anthéné, aki egyes mítoszvariánsok szerint teljes fegyverzetben pattant ki fejéből. Ismertebb felesége testvére, Héra volt, tőle született Arész (Mars), a hadisten. Zeusztól több istennek és halandónak született gyermeke, köztük Dionétól Aphrodité, Mnémoszünétől a Múzsák, Létótól Apollón és Artemisz, Démétértől Perszephoné, Maiától Hermész, Szemelétől Dionüszosz, Danaétól Perszeusz, Lédától Helené, Alkménétől Héraklész, Európétól Minósz. Az olümposzi Zeusz az ég isteneként felhőgyűjtő és vihart támasztó volt, a mennydörgés ura. Zeusz oltalmazta a háztartást, az idegeneket, az oltalmat keresőket, védelmezte az esküt és a jogot. Jóshelye Dódonában volt, ahol mint a jóslás istenét tisztelték. Attribútuma a sas, a jogar és a villámköteg, gyakran trónszéken ülve ábrázolták, dús, göndör szakállal. A hét világcsoda közé számított Pheidiasz Kr. e. 5. században készült, elefántcsont és arany Zeusz-szobra az olümpiai Zeusz-templomban. Jupiter szerelmeit, ahol az isten alakját megváltoztatva ejtette rabul kiszemeltjeit, Correggio doglozta fel 1531-2-ben készült festményciklusán.