Perszepolisz bemutatása

Perszepoliszban, óperzsa Parszában, I. Dareiosz kezdett királyi rezidencia építésébe. A munkálatok azonban uralkodása alatt nem fejeződtek be, hanem még fia, Xerxész (Kr. e. 485-465) és unokája, I. Artaxerxész (Kr. e. 464-425) alatt is tartottak. A lelőhely külön érdekessége, hogy Perszepolisz volt az ókori-Kelet lelőhelyei közül az első, amelyet európai utazók felkerestek.

A palota-együttes egy sziklafalak által határolt mesterséges teraszra épült. A citadellát erődfalak övezik, bejutni csak a lépcsős főbejáraton vagy egy erődkapun át lehet. Az épület oszlopcsarnokok és paloták (Dareiosz, Xerxész és Artaxexész) együttese. A palota-együttes részét képezték még a fennsík lábánál fekvő épületek és a környező sziklafalba vágott királysírok is, amelyekben Dareiosz és három utódja nyugodott. A paloták eklektikus jellege szembeötlő, építészeti elemeiket a méd, a babiloni-asszír, a görög és az egyiptomi hagyományból kölcsönözték. A főkapun át megközelíthető udvaros elrendezést a babiloni asszír hagyományból, a minden irányból nyitott oszlopcsarnokokat a méd hagyományból, az oszloptípusokat a görög hagyományból, az ajtók fölötti párkányokat az egyiptomi hagyományból, a domborműves, illetve mázastégla díszítés jelenetsorait, illetve a kapuőrző kolosszusokat ismét csak a babiloni-asszír hagyományból kölcsönözték.

Az épület-együttes a következő nagyobb egységekből áll: az erődfalak, a bejárati lépcsősor, a Xerxész-kapu, az Apadána, a százoszlopos csarnok, a paloták és a kincstár.

A perszepoliszi paloták díszítési rendszerének központjában a király alakja állt. Az Apadána-terasz oldalán látható adóvivőket ábrázoló jelenet a till-barszipi asszír helytartói palota hasonló jelenetével rokon. A király trónon ülve fogadja az elé járulók hódolatát, egyik kezében - az asszír uralkodó ábrázolásokhoz hasonlóan - pálcát tart.

Perszepolisz romjai