Asszír palota Ninivében

A jelentős asszír királyok mindegyike - katonai sikerei mellet - a nevét azzal is öregbíteni igyekezett, hogy új, lehetőség szerint minél pompásabb palotát emeljen a maga számára. A palotaépítészet azonban csak részben tekinthető öncélúnak, hiszen az épületegyüttes a királyi, azaz az állami reprezentáció jele is volt. A legjelentősebb asszír királyi paloták, Assurban, Kalhuban, Dúr Sarrukínban és Ninivében találhatók. Ninivét Szín-ahhé-eriba (Kr. e. 704-681) király választotta új fővárosul, és itt építette fel palotáját, amelyet maga a király is csak "palota, amelynek nincs párja" elnevezéssel illetett. Ninive ezt követően is főváros maradt, és az egymást követő asszír királyok újabb és újabb palotákat építettek.

A palota-együtteseket fal választotta el a várostól. Sok esetben az épületet egy, a település talajszintjétől magasabb mesterséges teraszra építették. A paloták zárt egységek voltak, bejutni csupán a kapuőrző kolosszusokkal ellátott kapukon lehetett.

A paloták hármas funkcióval rendelkeztek: államigazgatási központ, kultuszhely és a király lakóhelye. Ennek megfelelően a paloták három részre tagolódtak. Az államigazgatási traktus az egyik nagyobb udvar és az abból nyíló trónterem köré szerveződött. A király, illetve családjának lakosztályai a palota más udvarai körül helyezkedtek el. A kultuszközpontot sokszor a palota-együttesen belül helyet kapó szentély és zikkurat jelentette. Az egyes funkciókhoz igazodtak a falak díszítései is. A trónterem, illetve az ehhez kapcsolódó fogadóhelyiségek, valamint az udvar falait a harci, vadász, illetve kultikus jelenetek díszítették. A képek - és a szöveg - az asszír király elé járuló követekre igyekeztek hatást gyakorolni, azt mondhatjuk, hogy az itt látható palotadomborművek az asszír királyi propaganda eszköztárába tartoztak.

Dúr-Sarrukín, a mai Horszábád (Irak). II. Sarrukín palotájának alaprajza. Kr. e. 8. század.