Poszeidónia, Héra-templom Szobrászat és építészet

Talán az itáliai görögség tartotta a legszorosabb kapcsolatot az anyaterületekkel. Nem véletlen, hogy ezt a térséget Magna Graeciának, azaz Nagy Görögországnak hívták. Az itteni jelentős szobrászok alkotásait ugyanúgy számon tartották Hellász földjén, mint fordítva. Ennek nevezetes példája a delphoi kocsihajtó bronzszobra, mely a gelai türannosz fogadalmi ajándéka volt. Az itteni márványszobrászatról egy tarentumi kultuszszobor, és az Aphrodité születését ábrázoló dombormű, az ún. Ludovisi-trón mondja el a legtöbbet. A hellenizmus idején sok művész a gazdag megrendelők nyomában járva vándoréletet élt. A legnevesebb, Magna Graeciában és az anyaterületen is alkotó szobrászLüszipposz volt, akinek Tarentumban készített ülő Héraklésze nagy népszerűségnek örvendett, és kisplasztikai utánzatai is születtek. A görög alkotások és a görög formakincs elterjedt a helyi lakosság körében is, és megtermékenyítette azok művészetét. Megjelentek a görög műhelyekben vagy az anyaterületekről importált áruk utánzatai, és a görög motívumok is helyet kaptak a bennszülött alkotásokon.

A templomépítészet területén is találunk néhány lenyűgöző alkotást. Akragaszban épült az ókor legnagyobb dórtemploma, az Olümpieion, amely nemcsak méretével, hanem megoldásával is figyelemre méltó: valódi oszlopok helyett dórféloszlopokkal tagolt körbefutó fal keretezi, s a féloszlopok közötti fülkékben a tetőgerendázatot tartó Atlasz-figurák állnak. Egy másik jelentős templom a paestumi (poszeidóniai) Héra-templom, az ókor egyik legjobb állapotban fennmaradt dór temploma.