Brooklyn–Budapest-festő (Kr. e. 4. sz. 1. felében működött): Dél-itáliai vörösalakos vázafestő, a lucaniai vázafestő-iskola egyik legjelentősebb képviselője. Műveit a monumentalitás és – a lucaniai gyakorlat szerint – a tarka színek elhagyása jellemzi. Részben névadó vázája a Szépművészeti Múzeumban látható (Dionüszoszi halotti jelenet).

Héra / Iuno:Az olümposzi istenségek között a legfőbb istennő, az ég királynője, Kronosz és Rhea lánya, Démétér, Hádész, Poszeidón és Zeusz nővére.

Héraklész / Hercules (Herkules):A görög mitológia legismertebb hérosza, félisten, Zeusznak és Amphitrüón feleségének, Alkménének a fia. Amikor a gyermek Herkulest Héra két kígyóval meg akarta ölni, a gyermek elbánt azokkal. Felesége a thébai király lánya, Megara volt, de Héra őrültséget bocsátott rá, és megölte feleségét és gyermekeiket. Eurüsztheusz szolgálatában 12 munkát kellett elvégeznie, hogy elnyerje a halhatatlanságot. Ezeket a munkákat az itáliai reneszánsz művészetben is gyakran ábrázolták (Pl. Antonio és Piero del Pollaiuolo). 1. A nemeai oroszlán megfojtása, 2. a lernai Hüdra megölése, 3. a kerüneiai szarvas elfogása, 4. az árkádiai Sztamphülosz mocsár emberevő madarainak elejtése, 5. az erümathoszi vadkan elfogása, 6. Augiasz istállójának kitisztítása, 7. a krétai bika megszelidítése, 8. a thrák Diomédész emberevő lovainak megzabolázása, 9. Hippolüté övének elnyerése, 10. Gerüoneusz szarvasmarháinak elvitele, 11. Atlasz segítségével a Heszperiszek (Heszperidák) almáinak megszerzése, 12. leszállt az alvilágba, és élve hozta fel az alvilág kutyáját, a Sztüx folyó őrét, a háromfejű Kerberoszt. Herkulest, első munkája alapján, általában oroszlánbőrrel a fején, kezében bunkósbottal ábrázolták. (Farnese Herkules, Nápoly, Museo Nazionale Archeologico) és ezt az ikonográfiát a római császári reprezentációban is átvették (Commodus portréja, Róma)

Lüszipposz (Kr. e. 390-310 k.): Későklasszikus görög bronzszobrász, aki megújította az emberalak-ábrázolást (kisebb fej, nyúlánkabb test), és többnézetű szobrokat készített. Gyakran formázott atlétákat, állatokat, de kedvelte a portrékat (többek között Nagy Sándorét is), illetve gyakran választotta Héraklészt témájául. Egyik legismertebb műve a Tarentumi Héraklész ülő szobra, melynek több másolata maradt fenn; két ilyen terrakottaszobor a Szépművészeti Múzeumban látható.

Ozirisz: Egyiptomi isten. Múmia alakú, fején koronával. Testvére, Széth meggyilkolja. Miután fia, Hórusz, bosszút áll érte, az alvilág istene lesz. Az egyiptomi királyt halála után Ozirisszel azonosították.

Zeusz / Jupiter: Az antik mitológiában Kronosz és Rhea fia (neve ezért Kronidész), Hádész, Poszeidón, Héra és Démétér testvére, a tizenkét olimposzi isten közül ő a főisten. A mitológia szerint Krétán rejtették el apja elől, és miután atyját megfosztotta uralmától, fivéreivel, Poszeidónnal és Hádésszel felosztották a világot egymás között. Zeusznak az ég jutott, és az Olümposzon trónolt. Első feleségétől, Métisztől (vagy Dioné) született Pallasz Anthéné, aki egyes mítoszvariánsok szerint teljes fegyverzetben pattant ki fejéből. Ismertebb felesége testvére, Héra volt, tőle született Arész (Mars), a hadisten. Zeusztól több istennek és halandónak született gyermeke, köztük Dionétól Aphrodité, Mnémoszünétől a Múzsák, Létótól Apollón és Artemisz, Démétértől Perszephoné, Maiától Hermész, Szemelétől Dionüszosz, Danaétól Perszeusz, Lédától Helené, Alkménétől Héraklész, Európétól Minósz. Az olümposzi Zeusz az ég isteneként felhőgyűjtő és vihart támasztó volt, a mennydörgés ura. Zeusz oltalmazta a háztartást, az idegeneket, az oltalmat keresőket, védelmezte az esküt és a jogot. Jóshelye Dódonában volt, ahol mint a jóslás istenét tisztelték. Attribútuma a sas, a jogar és a villámköteg, gyakran trónszéken ülve ábrázolták, dús, göndör szakállal. A hét világcsoda közé számított Pheidiasz Kr. e. 5. században készült, elefántcsont és arany Zeusz-szobra az olümpiai Zeusz-templomban. Jupiter szerelmeit, ahol az isten alakját megváltoztatva ejtette rabul kiszemeltjeit, Correggio dolgozta fel 1531-2-ben készült festményciklusán.