A múzeum gyűjteményének kialakulása

A szerkesztés pillanatában költözésre váró Ludwig Múzeum 1991 júniusában nyílt meg a Budavári Palota „A” épületében. Előzménye a budapesti Műcsarnokban, 1983-ban megrendezett „Egyetemes művészet 1960 után” című kiállítás. Az itt szereplő művek jelentős része a bécsi Modern Művészeti Múzeumból származott, melyet a Ludwig-házaspár alapított 1979-ben.

Irene és Peter Ludwig német művészettörténész házaspár az 1950-es években Picasso művei mellett a prekolumbián kerámiákat és antik, valamint középkori műalkotásokat gyűjtött. Az 1960-as években gyűjteményük amerikai pop art művekkel bővült. Az 1980-as években kortárs kelet-európai és magyar műveket is vásároltak. Alapítványuk központja Aachenben van, mely nemcsak Nyugat-Európában, hanem Kelet-Európában is támogatta a modern művészeti múzeumok alapítását.

Az 1983-as kiállítással párhuzamosan elkezdődtek a tárgyalások a budapesti múzeum alapításáról.

1987-ben az aacheni Ludwig Gyűjteményből érkezett 70 műtárgy a Magyar Nemzeti Galéria kiállítására.

1989 februárjában magyar képzőművészeti tárlat nyílt az aacheni Ludwig Forumban, a műalkotások egy része a gyűjteménybe került. Márciusban létrejött a megállapodás a budapesti Ludwig Múzeum megalapításáról, mely hivatalosan 1991 júniusában nyílt meg a Budavári Palota „A” épületében. Az épületben akkor még a Legújabbkori Történeti Múzeum anyagával együtt állították ki a Ludwig-házaspár adományát, a nemzetközi modern alkotásokat. Szakmai irányítását a Magyar Nemzeti Galéria végezte. 1996-ban a Legújabbkori Történeti Múzeumot összevonták a Magyar Nemzeti Múzeummal, így a gyűjtemény az „A” épület három szintjén kapott helyet.

A magyar múzeum fő törekvése lett, hogy a kortárs magyar műveket nemzetközi kontextusban mutassa be a közönségnek. Ezt a törekvést a folyamatosan megrendezésre kerülő (japán, amerikai, mexikói, skandináv, svájci, szlovén, bolgár stb.) időszakos kiállítások is alátámasztják.

Joseph Beuys: Pecsétes levél