Nonprofit kiállítóhelyek

Nonprofit kiállítóhelyeket elsősorban városi, kerületi önkormányzatok, kulturális alapítványok, egyesületek és egyházak vagy állami intézmények szoktak fenntartani. Ezek célja sohasem a haszonszerzés, hanem kulturális, didaktikus, szórakoztató, propagandisztikus stb. Az állami intézmények fő támogatója 1998-tól a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (korábban: Kulturális és Közoktatási Minisztérium). Erre a támogatásra a Nemzeti Kulturális Alapítványnál pályázhatnak az intézmények és a művészek. Budapesten a legjelentősebb kortárs művészeti kiállítóhely a Műcsarnok. Műcsarnok, Budapest

Jellegzetes nonprofit kiállítóhelyeknek tekinthető a nagy állami és városi múzeumok többsége is, amennyiben egyéb feladataik mellett (gyűjtés, konzerválás, tudományos feldolgozás) állandó és időszakos (kortárs művészeti) kiállításokat is szoktak rendezni. A legfontosabb múzeumok közé tartozik a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum, a Fővárosi Képtár / Kiscelli Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Zsidó Múzeum, a Kassák Múzeum, a Közép-Európai Kutatóintézet és a Budapesti Történeti Múzeum. Bemutatóik lehetnek egyéni és csoportos, retrospektív, illetve a mostanában divatos tematikus kiállítások, ahol a művészettörténész vagy „kurátor” által kitalált koncepció alapján készülnek az alkotások.

A főváros irányítása alá tartozik a Budapest Galéria és a Lajos utcai kiállítóterem. Az 1998-tól működő, ugyancsak önkormányzati Trafó Galéria fő törekvése a nemzetközi és magyar progresszív törekvések, intermediális, multimediális alkotások bemutatása, és ahhoz kapcsolódó előadások szervezése.

Kiemelkedő szerepet játszik a hazai művészeti életben az 1954-ben alakult Fiatal Képzőművészek Alkotóközösségéből 1990 óta egyesületté „előlépett” Fiatal Képzőművészek Stúdiójának Egyesülete galériája, a Stúdió Galéria. Az egyesület tagjai művészek, művészettörténészek és műkritikusok. Céljuk a progresszívebb művészeti irányzatokat képviselő magyar és külföldi pályakezdő művészek munkáinak bemutatása. A külföldi csereprogramok keretében a tagok pár hónapos ösztöndíjakra is pályázhatnak a partner országokba.

Az új tudományos-, technológiai eredmények, felfedezések kulturális alkalmazásának kutatására, fejlesztésére, támogatására hozták létre a C3 Kulturális és Kommunikációs Központot. Az alapítvány galériájában intermediális munkákat mutatnak be.

Ugyancsak jelentős az 1960-as és 1970-es évek művészetét, s a mai marginális és intermediális művészetet dokumentáló központ, az Artpool P60 galériája. A dokumentálás és elméleti előadások mellett kortárs kiállításokat is rendeznek.

2001-ben kht. formájában nyílt Újpesten a MEO – Kortárs Művészeti Intézmény. Az alapító gyűjteményén túl nemzetközi és kortárs magyar kiállításokat mutatnak be az épületben. Budapest fontosabb nonprofit galériái még a következők: Ernst Múzem, Budapest Galéria, Bartók 32, Dorottya, Liget, Óbudai Társaskör, Vízivárosi Galéria és Vigadó Galéria. Több Magyarországon akkreditált külképviselet is tart fenn kiállítótermet (Francia Intézet, Goethe Intézet, a lengyel Platán Galéria).

A fővároson kívül meg kell említeni az 1997-től működő dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézményt. A saját gyűjteménnyel rendelkező kulturális központ az elméleti előadások mellett nemzetközi és magyar kiállításokat is rendez. Dunaújváros mellett számottevő még Székesfehérvár, Győr, Pécs, Szombathely, Szentendre, Miskolc, Debrecen, Szeged stb. múzeumainak és kiállítóhelyeinek kulturális szerepe.

Ernst Múzeum Dorottya Galériája, Budapest