- 38 téma
Amerika
Amerigo Vespucci nevéből. Kettős földrész a Föld Nyugati féltekéjén az Atlanti- és a Csendes-óceán között. Területe: 42081000 km2.
Ferenczy Károly
1862-1917. A 20 századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakja, a nagybányai művésztelep vezető egyénisége. Művei: Kallós Edét ábrázoló portré, Vidéki hordár 1890, Lányok virágokat gondoznak 1889, Kavicsot hajigáló fiúk 1890. Nagybányán alakult ki sajátos iskolatermtő stílusa, mely az impresszionisztikus atmoszférafestés eredményei a szecessziós dekorativitással foglalta egységbe. Bibliai kompozíciói is jelentősek: A hegyi beszéd 1896, A hálromkirályok 1898, Józsefet eladják testvérei 1900.
freskó
(olasz, al fresco) falképfestési technika. Lényege, hogy a tempera festéket a benedvesített vakolatra hordták fel. Az így megkötött festék mélyen beivódott a felső rétegbe (intonaco). Mivel a vakolat gyorsan száradt, ezért egyszerre csak egy kisebb, egy–két nap alatt megfesthető felületet nedvesítettek be, ez a giornata (dzsornáta). A freskók finomabb részleteit gyakran al secco technikával, a megszáradt vakolaton egészítették ki. Már a reneszánsz korban ismert volt a freskók falról való leválasztásának technikája. A leválasztott falkép alól ilyenkor napvilágra kerül az alsó rétegbe karcolt, kartonok alapján szénnel készült előrajz, a kontúrokat feltüntető szinópia.
galéria
(francia), a középkorban templom vagy más épület homlokzatán végigfutó, árkádokkal tagolt keskeny folyosó szobrokkal vagy szobrok nélkül (törpegaléria). Ritkábban belső térben is előfordult. A reneszánsz és barokk paloták, kastélyok hosszú, folyosó jellegű boltozott helyisége, amely főként képzőművészeti alkotások elhelyezésére szolgált. Innen származik a képtárak, kiállítótermek elnevezése is.
ikonológia
A görög eikon („kép”) és loggia („tan”) összetételéből keletkezett elnevezése a képek egyfajta értelmezésével foglalkozó tudománynak. Míg az ikonográfia a különböző témák ábrázolási szokásaival foglalkozik, addig az Ikonológia az ikonográfiát felhasználva, azon túllépve a műalkotást az általános szellemtörténet segítségével vizsgálja. A műalkotás az ikonológiai vizsgálat számára kordokumentum, melyen az adott korszak filozófiai, teológiai, irodalmi, szociológiai, pszichológiai stb. vetülete nyilvánul meg.
kiállítóhely
Az a nyitott v. zárt tér, ahol mûvészi alkotások, termékek nyilvános bemutatása történik.
Körösfői-Kriesch Aladár
1863, Budapest - 1920, Budapest) Festő és iparművész. Ő készítette az Országház ebédlőtermének freskóit (Bölényvadászat, Halászat a Balatonon a 15. sz.-ban) és a Zeneakadémia falképeit (A művészet forrása, 1907).
Meller Simon
(1875-1949) Művészettörténész. Bp.-i Tudományegy.-en Pasteiner Gyula tanítványa volt. Külföldi tanulmányútjairól visszatérve 1901 – 24 között az Orsz. Képtár és az Orsz. Szépművészeti Múz. munkatársa volt, s e minőségben különösen a grafikai és szoborgyűjtemény fejlesztése terén szerzett érdemeket.A Szinyei Merse Pál Társoság egyik alapító tagja; Éber László Művészeti Lexikonának (Bp., 1926) munkatársa volt. Számos hazai és külföldi szaklapba írt tanulmányokat.
mérnöképítészet
Építészeti irányzat melynek leghíresebb darabja az 1889-ben épült Eiffel-torony.
műgyűjtő
Műtárgyakat gyűjtő személy.
műkereskedelem
Műtárgyakkal való kereskedelem.
ornamentika
Az ornamentum = díszítés, díszítmény szóból képzett elnevezés egyrészt a díszítő művészet, másrészt az egy-egy stílust jellemző díszítések összessége.
plasztika
(gör. plasztész "formázó", "mintázó") 1. szobrászat, szobrászművészet. 2. szobrászi tárgy (körszobor, dombormű, érem, plakett stb.).
pop art
Az 1950-es évektől jelenlévő nemzetközi irányzat. Célja, a mindennapi élet jelenségeit, a tömegkultúrát, a „fogyasztói kultúrát” bevonni a képzőművészetbe. Jelentős képviselői: Robert Rauschenberg, Andy Warhol, Roy Lichtenstein a magyarok közül Jovánovics György, Konkoly Gyula.
posztmodern
(„késő modern” vagy „modern utáni”) – Vitatott terminus, a 20. század utolsó negyedében jelent meg, a mai napig tart. A hetvenes évek második felében mint a klasszikus elemek kiemelésével, kontextustól való elszakításával, a hagyományok átértékelésével jellemezhető építészeti irányzat jelent meg (későbbi fejleménye a dekonstrukció). A történelmi folyamatok (akár a modernizmus története) helyett a történelemhez való személyes viszonyt előtérbe helyező felfogás a hagyományok átértékelésével és a történelem relativizmusának felismerésével a posztmodern képzőművészet és irodalom alapjává, jellegzetességévé vált. A posztmodern egy bizonyos társadalmi változásra is felhívja a figyelmet, melyben a nemiség (gender) kérdése, a különféle módon meghatározott identitás(ok) általános kérdésekké értékelődnek, így a képzőművészetben is fontos helyet foglalnak el.
realizmus
A valóságot, a látható világot szépítés vagy idealizálás nélkül ábrázoló festészet, amely a 19. század harmincas éveiben jelent meg, és a hagyományos akadémiai műfajhierarchia felbomlásához vezetett. Első képviselői és előkészítői az egyes európai országokban a zsáner- és a tájképfestészetet a magas művészet igényével művelő festők voltak. A negyvenes és ötvenes években Franciaországban a vidéki polgárság, a parasztok és a munkások ábrázolásával Courbet, Millet és Daumier társadalmi feszültségeknek is hangot adott, a radikális tartalmat új, szokatlan formai megoldásokkal juttatva kifejezésre. A hatvanas években a Párizs külkerületeiben élőket és a bohémek világát bemutató festményeivel Manet is a realizmus képviselőjének számított.
technika
(gör.-lat.):1. mesterségbeli tudás, ügyesség, gyakorlat, készség 2. elõállítási, gyártási mód 3. mûszaki felszerelés, berendezés
vasbeton
Betonba ágyazott acélbetétekből álló tartószerkezet, melyben a nyomóerőt a betonágy, a húzóerőt az acélrudak veszik fel. A 19. sz. második felében Angliából terjed el, s igen gyorsan mind a kontinensen, mind az USA-ban ismertté válik.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)