Az elmúlt két évtizedben megváltozott körülöttünk a világ, döntő változások érték a társadalmi rendszert, melyben élünk, megváltozott a világ vizuális arculata s gondolkodásmódunk is, amellyel a világhoz és közelebbről a kultúrához és a művészethez közelítünk. Nemcsak a társadalmi-gazdasági-politikai rendszerváltozást éltük át, de rohamosan fejlődtek technikai és kommunikációs eszközeink is nemcsak utazási lehetőségeink bővültek, hanem a világ is közelebb jön hozzánk a médiumok révén, melyek közé soroljuk a telefaxot, a mobiltelefont és az internetet is. 2004. május 1-jén Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, és noha néhány héttel ezután e sorok írása közben még kevés kézzelfogható változást tapasztalhatunk, egyre többet fogunk tudni kitágult környezetünkről, sőt az Európán, illetve a nyugati világon túli országokról.

Hogyan válaszol a művészet ezekre a kihívásokra Magyarországon is elterjedt a posztmodern szemléletmód, és művészeti megfelelői, a posztmodern és dekonstrukciós építészet, a transzavantgarde képzőművészet és társaik. Újraértelmezendő az egyetemes és a nemzeti művészet viszonya, a centrum és periféria kapcsolata, a magyar és a (kelet-közép-)európai művészet helyzete a globalizálódó világban.