Bauhaus: (német - „építés” és „ház” szó összetétele) Művészeti iskola, amelyet 1919-ben Walter Gropius építész alapított Weimarban. A Bauhaus-iskola 1925-ben Dessau-ba költözött, majd 1933-ban felszámolták. Hallgatói komplex művészeti képzést kaptak. (építészet, tipográfia, fotó, színház, design stb.) Az intézmény tevékenysége nagy hatást gyakorolt a modern építészetre. Tanárok: L. Feininger, P. Klee, O. Schlemmer, J. Albers, Breuer Marcel, Moholy-Nagy László.

Sturm, Der: (német - „vihar” szóból) berlini folyóirat, mely a 20. század első felében megélénkült németországi művészeti és irodalmi irányzatok fóruma volt. 1910-30-ig jelent meg rendszeresen Herwarth Walden kiadásában. A Der Sturm nevet a mozgalomhoz kapcsolódó galéria, kiadóvállalat és művészeti iskola is viselte.

Ma: 1916-ban alapított magyar avantgárd folyóirat, mely Kassák Lajos szerkesztésében működött. A Ma köré szerveződött csoport tagja volt: Uitz Béla, Bortnyik Sándor és Moholy-Nagy László is. A Maszellemiségében kapcsolódott a nemzetközi avantgárdhoz, élő kapocsként működött. 1920-25-ig emigrációban, Bécsben adták ki. A korszakban üldözött és elismert volt egyszerre.

Merz: A dadaizmus "egyszemélyes", a költőként induló Kurt Schwitters által művelt irányzata. Schwitters Hannoverben élt, itt indította el a "Merz" című folyóiratot, valamint "Merz"-nek nevezte kollázsszerű képépítési módszerét. (A szó egy újságvagdosás során, véletlenül "született", valószínűleg a "Kommerz" szó szétvágásával.) A II. világháborúban elpusztult tizenhat éven keresztül (1920-36) készített háromdimenziós Merze, "kollázs-épülete", a Merzbau (Merzépület), mely végül betöltötte egész lakását.

Mobil: „mozgó szobor”. A kinetikus szobrászat (görög - Kineiszthai: „mozdulni” szóból”) 1950-es évektől elterjedt produktumainak egységes elnevezése. A mobil gyakran elektromos árammal is működtethető; különleges szín-, fény- és hanghatást kelt. (Alkotók: Alexander Calder, Nicolas Schöffer, Haraszty István)

Rayogram: (francia - rayon: „sugár” szóból). Fényképezőgép nélkül készült fénykép. A fényérzékeny felületre helyezett tárgyakat erős fénysugarakkal megvilágítják, lenyomatuk fehér, a szabadon maradt papír fekete lesz. Az eljárásra körülbelül egyszerre jött rá Moholy-Nagy László (fotogram), El Liszickij, Christian Schad (schadogram) és Man Ray szürrealista művész, saját nevéből szójátékot csinálva 1922-ben.

Schadogram:Christian Schad fotóalapú, fényképezőgép nélkül készült munkáinak elnevezése. Tárgyak fényérzékeny anyagra (fotópapírra) helyezésével és megvilágításával új vizuális élmény lehetőségét alkotta meg: fekete alapon, fehér tárgylenyomatokat örökített meg. Lásd. fotogram, rayogram.

School of Design, majd Institute of Design: („A formatervezés iskolája”) Chicagói tervezőiskola, melyet Moholy-Nagy László alapított 1939-ben. A formatervezés iskolája 1944-re az Illinois Institute of Technology támogatásával megerősödött és jelentőségének megfelelően új nevet kapott, így lett Institute of Design. Igazgatója 1946-ig, haláláig Moholy-Nagy marad.