A szentendrei kör

Az 1920-as évektől Budapest mellett Szentendre is fontos szerepet tölt be a művészeti életben. Ide érkezik vissza külföldről az 1930-as évek közepén Vajda Lajos és Korniss Dezső. Közösen kezdik el a Szentendrén és Szigetmonostoron élő különböző népek motívumainak gyűjtését. Hasonlóan Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságához, kik a század elején a különböző tájegységek népzenéit gyűjtötték, majd ezeket felhasználták kórusműveikben és zenekari kompozícióikban. Vajda és Korniss is felhasználták a gyűjtött motívumokat művészetükben. Grafikáikon, festményeiken eleinte az alapformák (ablakkeret, kapu, templom), később ezeknek az elemeknek variációi jelentek meg.

A helyi tradíciók felélesztése mellett Vajda, aki korábban Szerbiában élt az orosz művészet iránt érdeklődött, Korniss, aki előtte Hollandiában élt a francia és holland művészet felé fordult. Közös törekvésük a keleti és nyugati kultúra közötti kapcsolat kialakítása volt.

Művészetüket Vajda "konstruktív szürrealista tematikának" nevezte, mely egyrészt arra utal, hogy a festmények képi szerkezetét leegyszerűsített álomképekből formálják, másrészt, hogy egy képsíkon különböző környezetből kiemelt tárgyakat szerepeltetnek együtt.

Míg Vajda művészetében az egymásra rétegződő motívumoknál a vonalaknak volt hangsúlyos szerepük, addig Korniss festményein a színes egymáshoz kapcsolódó formák dominálnak.

A szintén Szentendréhez kötődő Ámos Imre művészetére a zsidó kultúra hatott. Az 1930-as évek második felében készült víziószerű alkotásai közel állnak Marc Chagall képi világához. A szentendrei táj konstruktivista szemléletű ábrázolása Barcsay Jenő festményein jelent meg. Az erős kontúr, a földszínek finom harmóniája jellemzi képeit. Másképp, de Czimra Gyulánál is megjelentek a formákat határoló kontúrvonalak, de míg ez Barcsay Jenőnél erős, vázszerű struktúrát alkotnak, addig Czimra Gyula színekkel teli műterem képein finom szöveteket képeznek. A későbbi generációhoz tartozó Deim Pál részben követi a szentendrei képépítési hagyományt, erős szerkesztettség jellemzi képeit, azonban színvilága, motívumai eltérnek ezektől.