A futurizmus más országokban

Oroszországban a provincializmustól szabadulni akaró fiatalok körében azonban kitörő lelkesedéssel fogadták be az olasz futurizmus fiatalos, jövőbe mutató, újító szellemét. Az orosz kubofuturizmus – ahogyan Kazimir Malevics akarta elnevezni – vezetett az ún. szuprematizmus létrejöttéhez és az olyan konstruktivista-forradalmi, sőt utópikus építményekhez, mint Vlagyimir Tatlin 1917-ben aIV. Internacionáléra készített tornya vagy repülő-szerkezete, az ún. Letatlin. Az orosz forradalom alatt ismertté vált az olasz futurista irodalom is, s nem kisebb költőkre hatott, mint Krucsonüh, Hlebnyikov, és a Marinettihez hasonló egyéniség, Majakovszkij. A festészet terén David és Vlagyimir Burljuk 1912-ben Moszkvában kiadja az orosz kubufuturista (vagy kubo-futurizmus, vagy kubufuturizmus; egységesíteni) manifesztumot; Pofonütjük a közízléstcímmel. A lucsizmus (rayonizmus) létrehozói: Michail Larionov és Natalia Goncsarova. 1919-ben Pétervárott magukat kommunistának és futuristának valló festők és költők megalapították a Kom-Fut-ot.

Magyarországon 1915 és 1926 közt, az irodalom és a képzőművészet területén megnyilvánuló, Kassák Lajos szervezte aktivizmusrokonítható – sokkal inkább formailag, mint szellemiségében – az olasz futurizmussal. A Tett (1915-16)és a Ma(1916-19)folyóiratok hasábjain – ahol közölték MarinettiSúly + vércímű költeményét is - megjelent írásos és vizuális művek pacifista szellemben a művészet kreatív és konstruktív jellegét hirdették. Az 1919-es tanácsköztársaság alkalmával az aktivisták közzétették első, forradalmi hangvételű kiáltványukat. A tanácsköztársaság bukását követően betiltott Malétrehozói és alkotói, Kassák Lajos, Bortnyik Sándor és Uitz Béla 1920-1926-ig Bécsben – ezúttal az orosz konstruktivizmus és a Bauhaushangvételéhez és stílusához közelítve – keltik új életre a lapot.