Foster, Norman (1935-): Angol építész, a High-Tech irányzat elindítója és képviselője. Fontosabb épületei: Willis, Faber & Dumas irodaépület (1970-1975), Hongkong és Shanghai Bank (1979-1986), a berlini Reichstag új kupolája (1996-1999).

Gehry, Frank O. (1929-): Amerikai építész, a dekonstrukció képviselője. Santa Monica-i lakóháza (1977-1979) még az ad hoc irányzathoz sorolható, későbbi épületei viszont már a dekonstrukcióba: Toledo Art Building (Ohio 1990-1992), Walt Disney Concert Hall (Los Angeles, 1992), Weisman Múzeum Los Angelesben, valamint a Guggenheim Múzeum Bilbaóban (1997-1998).

Hadid, Zaha (1950-): Iraki származású angol építésznő, a dekonstrukció képviselője. Expresszív, dinamikus térszerkesztés jellemzi terveit és grafikáit. Leghíresebb épülete a Vitra tűzoltóállomás 1993-ból.

Le Corbusier (1887-1965): A francia-svájci építész a 20. század egyik legnagyobb formátumú építésze. Eredetileg festőnek tanul, építészeti képzést sosem kap. A beton használatának előmozdítója ("beton brut"), a lábakon álló vázas építészet elméletének és esztétikájának kidolgozója. Építészeti meggyőződéseit 1923-ban "Vers une Architecture" című munkájában foglalja össze. A második világháború után az emberi test arányai alapján kidolgozza a Modulort és kialakítja a függőleges város elvét a "lakógép" koncepcióban (ennek híres példája a marseille-i Unité d'Habitation, 1947-1952) és hozzálát a funkcionalista városstruktúrát realizáló indiai Chandigarh (1950-1965) tervezéséhez.

Rietveld, Gerrit Thomas (1888-1964): Holland építész és designer, eredetileg bútorasztalos. A De Stijl konstruktivizmusának emblematikus épületét, a Schröder-házat 1924-ben tervezi.

Saarinen, Eero (1910-1961): Finn származású amerikai építész. Főként kései épületeiről ismert, melyeket expresszív-organikus tömegformálás jellemez. Leghíresebb épülete a Kennedy repülőtér TWA épülete New Yorkban.

Tange, Kenzo (1913-): Japán építész, várostervező, a képviselője. 1959-es Terve Tokió városfejlesztésére már korát meghaladó ismeretekről tesznek tanúságot: a város fő funkcióját a kommunikációban látja, melyet az állandó mozgás tart életben. A funkcionális igények kielégítésére új kommunikációs csatornát nyitó központot tervez, melyből egy minden irányban továbbépíthető rácsszerkezet ágazik szét. Az épületeket pilonok közé kifeszített áthidalók tartják. A terv nem valósult meg. Híresebb épületei: Yamanashi Rádióközpont (1961-1967) és az Olimpiai Sportcsarnokok Tokióban (1964).

Venturi, Robert (1925-): Amerikai építész, az ironizáló, játékos posztmodern képviselője. Nagy port kavart az 1966-ban kiadott Complexity and Contradiction in Architecture című könyve (Összetettség és ellentmondás az építészetben), melyben nyílt támadást intéz a modern ellen.