f/64 csoport:a tiszta fotográfiapropagálására létrehozott kaliforniai művészcsoport, mely 1932-35 között működött. A csoport legismertebb tagjai: Edward Weston, Ansel Adams és Imogen Cunningham. A csoport nevét az akkoriban legkisebb rekesznyílásról vették, hogy ezzel is jelezzék: a tűéles kép híveinek tartják magukat, szemben a későpiktorialista fotográfia eszményével, a lágy rajzú optikasejtelmes homályosságával.
Fotográfia: görög szóösszetétel; jelentése: fénnyel írni/rajzolni. A kifejezést John Frederick William Herschel csillagász és természettudós javasolta William Henry Fox Talbotnak, a fotográfia egyik feltalálójának, akivel fénytani és más kérdések miatt levelezésben állt. A fotográfia meghatározása: az emberi kommunikáció azon formája, melynek közvetítő eszköze (médiuma) valamely sík felületű hordozón (papír, fém, fa, film stb.) optikai és kémiai úton állóképként rögzített hullámmozgás. Utóbbiak rendszerint fényhullámok, de tudományos és egyéb célokra készülnek állóképek a szemünk számára láthatatlan (UV, infra, hő, röntgen, rádió stb.) hullámokról is.
Fotóművészet: a képzőművészet és a fotográfia egymást metsző, közös része. A szűkebb értelemben vett fotóművészet körébe azok a műalkotások tartoznak, amelyeket a fotósok vagy eleve a művészi önkifejezés és a galériákban való kiállítás és értékesítés céljára hoztak létre, vagy pedig a megrendelésre készült és nyomdai reprodukcióban publikált felvételük negatívjáról utólag művészi kivitelű nagyítást, kiállításra és műtárgyeladásra alkalmas műalkotást készítettek. A tágabb értelemben vett fotóművészet körébe azok a fotók is beletartoznak, amelyek eredetileg nem autonóm művészi céllal készültek ugyan, ám kurátorok, művészettörténészek vagy műkereskedők kiállítanak, illetve publikációikban bevonnak a fotóművészetről folyó diskurzus körébe. A 19. Századi fotók esetében többnyire ez a helyzet, de számos ilyen átminősítés történik a 20. századi és kortárs fotó területén is, az egyre táguló művészetfogalom jegyében. Művészetszociológiai értelemben fotóművészetről csak az 1890-es évektől, a piktorializmusmegjelenésétől kezdve beszélhetünk, mert ekkor születtek meg az autonóm fotóművészet intézményei: a fotóművészeti kiállítás, a fotóművészeti szaksajtó és műkritika. Lásd még: képzőművészeti fotóhasználat.