A szürrealizmus jellegzetességei

Ezzel összefüggésben művészeti alkotófolyamatnak tekinteték az automatikus írást, ami önkéntelenül, a szabad képzettársításon alapuló, minden agyi mechanizmus kizárásával jelentkező gondolatok leírását jelentette. Ennek a vizuális művészetben az automatikus rajz volt a megfelelője. Az automatizmus technikái közé tartozott továbbá a dörzsölés (frottage), a hajtogatás (pliage), a kaparás (grattage), a füstölés (fumage), a matricázás (decalcomania), és a csorgatás (dripping) technikája. Mindegyik a vászonra, vagy papírra felvitt festékréteg különböző módon történő módosítását tette lehetővé, esetleges, véletlenszerű formákat és alakzatokat hozva létre, melyek közös vonása, hogy meghökkentők, meglepőek, s Breton szavaival "önkényesek". Mindezek a jelzők ráillenek a szürrealizmus gondolatvilágát hűen tükröző, gyakran idézett Lautréamont-tól származó mondatra: "Szép, mint a varrógép és az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon."

A szürrealisták játékai valójában nem versenyek, hanem a fantáziát megmozgató szórakozási formák, melyek funkciója a véletlen gyakorlati alkalmazásában rejlik, valamint a művészek közötti kapcsolatot elmélyítő összejövetelek voltak. A mai gyerekjátékokra emlékeztetett a (pompás hulla), nevű, összehajtott papírosra egymás után felírt szavakból álló mondatfüzér, melyet a szellem véletlenszerű, meglepő és a tudati kontroll kiiktatásával létrejött alkotásnak tekintettek.

A szürrealisták mindvégig intenzíven érdeklődtek a politika iránt. Jellemző volt rájuk az olasz futuristák radikalizmusa, csak éppen ellentétes előjellel. Többségük jómódú polgárcsalád nyújtotta háttér ellenére a kor ellentmondásos és zűrzavaros ideológiai állapotából baloldali mozgalmakban vélték megtalálni a kiutat. Politikai érdeklődésükre jellemző a pápához és a dalai lámához, illetve az európai egyetemek rektoraihoz írott nyílt leveleik, valamint az 1956-os magyar forradalom kapcsán kiadott kiáltványuk: Magyarország, felkelő nap.

Max Ernst: A szép évszak