Basquiat, Jean-Michel (1960– 1988): A posztmodern jellegzetes figurája, New Yorkban élő bevándorlók gyermeke, aki ennek köszönhetően tudott angolul, franciául és spanyolul. A kultúra legellentétesebb rétegei hatottak rá a képregénytől a tudományos szövegekig, és mindenekelőtt a különféle helyekről származó prehistorikus művészet. Graffitiművészként tartják számon: New York metróit a hetvenes években ellepte a Samónak nevezett, általa kreált figura. Dolgozott együtt Keith Haringgel, Al Diazzal, 1983-tól Andy Warhollal. A gyermekrajzokra emlékeztető, ironikus felhangokkal-szövegekkel rendelkező táblaképeire a New York-i galériákban hatalmas kereslet mutatkozott – Basquiat pedig összeroppant a siker súlya alatt, hunyt el.

Chia, Sandro (1946-): Firenzében végzett tanulmányok után Európa és India különféle területeire utazott. Indiai élményei meghatározónak bizonyultak művészetére nézve. 1971 óta állít ki, Rómában él. A transzavanguardia (transzavantgárd) „három c”- jének egyike, Cucchi és Clemente mellett. Festett bronzszobrokat is készít.

Cucchi, Enzo (1950-): A transavanguardia (transz avantgárd) festői, Chia és Clemente mellett ő áll a legközelebb a neoexpresszionizmushoz. 1977 óta állít ki.

Gehry, Frank O. (1929-): Amerikai építész, a dekonstrukció képviselője. Santa Monica-i lakóháza (1977-1979) még az ad hoc irányzathoz sorolható, későbbi épületei viszont már a dekonstrukcióba: Toledo Art Building (Ohio 1990-1992), Walt Disney Concert Hall (Los Angeles, 1992), Weisman Múzeum Los Angelesben, valamint a Guggenheim Múzeum Bilbaóban (1997-1998).

Haring, Keith (1958–1990): Hagyományos képzőművészeti oktatásban részesült amerikai graffitiművész, aki a nagyvárosi létforma és a posztmodern egyik legjellegzetesebb figurájává, szimbólumává vált. Dolgozott együtt Basquiat-tal, akinek Samója hasonló „védjeggyé” vált, mint Haring New York-i metrókat és falakat a prehistorikus művészet felfogására emlékeztető formában ellepő (a „mulandóság jegyében” gyakran krétával rajzolt), figurái, amelyek divatossá válva gyakran jelentek meg pólókon, képeslapokon, a populáris kultúra egyéb megjelenési formáin.

Kiefer, Anselm (1945-): Német festő. Jogot tanult Freiburgban, 1966-ban fordult a képzőművészet felé. 1970-ben Düsseldorfban tanult, találkozott Beuysszal. 1969-től foglalkozott „könyvtervezéssel”. Festészete az „individuális mitológia” jegyében, hasonlóan a német neoexpresszionizmus egyéb alkotóihoz, a német történelemmel, múlttal, identitással foglalkozik.

Venturi, Robert (1925-): Amerikai építész, az ironizáló, játékos posztmodern képviselője. Nagy port kavart az 1966-ban kiadott Complexity and Contradiction in Architecture című könyve (Összetettség és ellentmondás az építészetben), melyben nyílt támadást intéz a modern ellen.