Cage, John (1912 – 1992): Amerikai zeneszerző, grafikus. Arnold Schönberg tanítványaként az expresszionista (illetve a futurista-dadaista) zene vívmányain keresztül vált a modern zene, személyes hatásán keresztül a neodadaizmus irányainak tanítómesterévé. Tanított a Black Mountain College-ban, Merce Cunningham táncos-koreográfussal dolgozott. 1952-ben (Robert Rauschenberg részvételével is) itt hozták létre az első happening-kezdeményt. A zen-buddhizmus kutatása is hozzájárult a Cage-re oly jellemző elméletre mindenféle hang zeneként való értelmezéséről, valamint új vagy nem rendeltetésszerűen használt hangszerek (pl. a híres preparált zongora) készítéséről. Cage ideológiája, elképzelései alapvető hatást gyakoroltak a Fluxus némely tagjára (pl. Dick Higginsre) éppúgy, mint a New School for Social Research-beli tanítványokra személyesen is (az intézményben 1956-58 között tanított). Cage grafikai munkáiból 1982-ben nyílt összefoglaló jellegű kiállítás.

Hamilton, Richard (1922-): Különféle tanulmányokat folytatott, dolgozott az EMI Recordsnál is, már a negyvenes évektől foglalkozott a kommersz, populáris kultúra jellegzetességeivel. James Joyce és Marcel Duchamp gyakorolták szemléletére a legnagyobb hatást. A brit pop art egyik legjelentősebb képviselője, az ő nevéhez kapcsolódik a pop art hivatalos nyitánya (Mitől olyan szépek, elragadóak a mai otthonok? című kollázs, 1956.). 1964 után foglalkoztatta a „kép a képben” problémája, saját alkotásait is megidézte.

Johns, Jasper (1930-): Amerikai művész, az ötvenes években készített amerikaizászló-átirataival a pop art legfontosabb előfutára Rauschenberg mellett. Eltekintve néhány rövidebb időszaktól, autodidakta volt. A hatvanas évektől ő is, mint a pop művészek és az újrealisták általában, a sokszorosítás problematikájával foglalkozott. 1972-től készítette sajátos triptichonjait, a nyolcvanas években pedig, hasonlóan a korszellem diktálta változásokhoz, ő is személyesebb hangvételű műveket alkotott.

Kantor, Tadeusz (1915–1990): Lengyel művész, Krakkóban élt. Színházi tanulmányokat folytatott. Hatott rá a katasztrofista lengyel író, Witkiewicz. A II. világháború alatt kortárs lengyel művészeti kiállítást szervezett, illegális színházi csoportot hozott létre, 1956-ban pedig Cricot néven saját társulatot. Színpadi kísérletek, a happening beépítése, a zero (akció nélküli) színház elmélete jellemezte munkáit. 1965-ben ő hozta létre az első happeninget a varsói Foksal Galériában. Képzőművészeti munkássága a konceptualizmus nyelvével él, saját módszere az assemblage-zsal rokon emballage (becsomagolás).

Kaprow, Allan (1927-): Amerikai művész. Filozófiát, Meyer Schapirónál művészettörténetet hallgatott, az absztrakt expresszionista Hans Hofmann iskolájában is tanult. Értekezését Mondrianról írta. Egykori Hans Hofmann-diákokkal galériát alapított. Korai munkáin, „akciókollázsain” Jackson Pollock hatása mutatható ki. Tanult Cage-nél is a New School for Social Researchben. Az ötvenes évek végétől kezdett environmentek készítésébe, happeningek létrehozásába – ez utóbbi „feltalálójának” ő tekinthető. A Reuben Galleryben voltak láthatóak első happeningjei.

Klein, Yves (1928–1962): Tizennyolc évesen kezdett festeni. Alapvető élménye a rózsakeresztesek szellemisége, a keleti gondolkozásmód és harcművészet. A szellem színe, a kék kutatása vezette el egy különleges ultramarinkék kifejlesztéséhez, melyet Nemzetközi Klein Kék néven szabadalmaztatott. Ha nem kékkel, akkor arannyal, vörössel, fehérrel alkotta híres monokrómjait. „Élő ecsetekkel”, azaz meztelen női modellekkel dolgozva, testük lenyomataiból happening-szerű formában hozta létre Antropometriáit. A Zero-csoport alkotóihoz közel állt, egyike az 1960-ban létrejött Nouveau Réalisme csoport alapítóinak.

Knížak, Milan (1940-): Cseh happeningművész. A prágai művészeti akadémiáról egy politikai akció-ötlete miatt eltávolították 1959-ben (hazájában többször is börtönbe került művészeti tevékenysége miatt). 1962-től utcai akciók, installációk jellemezték munkásságát, 1964-ben az AKTUAL-csoport alapítója. Szokatlan „ruhák” teszik ki művészetének nagy részét. 1965-től hozott létre happeningeket, a Fluxus közelébe pedig Dick Higgins, Alison Knowles és Ben 1966-os prágai látogatása kapcsán került. 1968 és 1970 között New Yorkban élt. A rendszerváltás után a prágai művészeti akadémia, majd a Nemzeti Galéria igazgatójává nevezték ki.

Lichtenstein, Roy (1923-): A pop art Warhol mellett máig legismertebb alkotója. Az ötvenes években fedezte fel a képregényt, mint a kommersz kultúra jelképét. A képregénykockák hatalmassá nagyítása vált személyes stílusává. Ezeket a nagyított képkockákat, szöveggel, vászonra festette a lehető leghagyományosabb módon, a nyomtatott-sokszorosított képregények raszterét is felnagyítva a főmotívummal együtt (ha közelről nézünk egy Lichtenstein-képet, ezek a raszterpontok hangsúlyosan megjelennek). A képregény-nagyítások fokozatosan váltak egyre absztraktabbakká.

Maciunas, George (1931–1978): Litván származású amerikai művész. Eredetileg építész, tervező. A Fluxus létrehozója a Fluxus magazin megalapításán keresztül, és haláláig, 1978-ig fő szervezője. Az első hivatalos Fluxus-fesztivál 1962-ben azért került megrendezésre Wiesbadenben, mert Maciunas az ottani repülőbázison dolgozott. Ő képzelte el és kivitelezte a Fluxus-almanachokat és a Fluxusboltot, majd boltok hálózatát szerte a világon.

Oldenburg, Claes (1929-): Stockholmban született, családjával Chicagóba települt, ahol négy év tanulmányi szünettől eltekintve 1956-ig, New Yorkba településéig élt. Az amerikai pop art jelentős képviselője, aki a mindennapi tárgyakat, életmód-szimbólumokat (csipesz, sült krumpli ketchuppal, hamburger, baseballütő stb.) „felnagyításukkal” tette monumentálissá. Happeningjei sajátos hangot képviselnek Kaprow és Jim Dine happeningjei mellett.

Ono, Yoko (1933-): John Lennon feleségeként világhírre szert tett japán-amerikai művésznő. A Fluxus tagja, sőt, a mozgalom „hivatalos” létrejötte előtt az ő New York-i, Chambers Street-i műtermében kerültek megrendezésre a neodadaista események. A nagy feminista művészeti hullám részben az ő munkássága nyomán teljesedett be. Radikális politikai állásfoglalása Lennonnal a vietnami háborúval szemben szintén művészetének részét képezi.

Paik, Nam June (1932-): Dél-koreai származású, Németországban és az USA-ban aktív művész. Zenét és esztétikát tanult Tokióban, majd Darmstadtban Stockhausen zeneszerzőnél folytatott tanulmányokat. A neodadaista mozgalom, főként a Fluxus kulcsfigurája. 1956-ban költözött New Yorkba. Performance-eiben gyakran dolgozott Charlotte Moorman csellóművésznővel. A videóművészet és a videóművészet elméletének atyja.

Rauschenberg, Robert (1925-): Amerikai művész. A kansasi egyetemen és a párizsi Julian Akadémián tanult, majd Joseph Albersnél a Black Mountain College-ban, nyári kurzusokon vett részt (pl. az első happening-kezdeményben). Az ötvenes évek első éveiben festette „fekete képeit”, majd a „fehéreket” és végül a „pirosakat”, az ötvenes évek közepétől készítette kombinált képeit, ekkor állította ki az emlékezetes leradírozott De Kooning-rajzot is. A neodadaizmus egyik legnagyobb alakja, a pop art megelőlegezője Johns mellett. Felfedezte az installációt, közreműködött a New York-i Judson Táncszínház munkájában, a nyolcvanas évektől pedig műveit „az interkulturális kapcsolatok építése érdekében” terjeszti a világban.

Vostell, Wolf (1932-1998): Német fluxus, illetve happeningművész. A berlini dadaizmus radikális politikai hangjának folytatója. 1962-69 között a Dé-coll/age bulletin megjelentetője, a hetvenes években Spanyolországban hozta létre a Museo Vostellt, azaz Fluxusmúzeumot.

Warhol, Andy (1928 – 1987): Cseh vagy szlovák származású amerikai művész. A pop art emblematikus figurája, az „amerikai élet” szimbóluma. Az underground kultúrának is központi alakja (ő menedzselte a Velvet Underground zenekart), az Interview című magazin elindítója, kísérleti filmes. Leghíresebb sorozatai a „mindenki sztár”-szlogen jegyében, elsősorban amerikai filmcsillagokról, énekesekről készült szitanyomat-szériája, illetve az ugyanezen eljárással létrehozott életforma-jelképek sorozata (Brillo mosópor, Campbell konzerv). Rendőrségi magazinok alapján katasztrófa-képeket készített.