A happening kialakulása, a Black Mountain College

Az amerikai happening atyja Allan Kaprow, a Black Mountain College egykori diákja. Itt, ebben az intézményben tanított Arnold Schönberg növendéke, John Cage, aki a zajokat zenének minősítette (futurista-dadaista alapon), és zajszimfóniákat írt, szokatlan vagy nem rendeltetésszerűen használt hangszerekre (híres az ú.n. preparált zongorája), a buddhizmus és a zene összefüggéseit is kutatva. Alkotótársa lett Merce Cunningham táncos-koreográfus, aki a táncra is alkalmazta a hétköznapiság újkori kultuszát, és olyan teljesen mindennapos mozgásokat helyezett el az előadásaiban, mint például a séta. Az első happening-kezdemény Cage, Merce Cunningham és Rauschenberg részvételével itt, a Black Mountain College-ben zajlott, Duchamp Nagy Üvegjét is megidézve.

A happening jellemzői

Kaprow első, valódi happeningje a 18 Happening 6 részben címet viselte. Már a kezdet kezdetén rávilágított a neodadaisták által kedvelt environment happeningben játszott központi szerepére: a happening ugyanis a New York-i Reuben Galleryben került megrendezésre, a belső teret átalakító, gyakorlatilag environmentekben, a közönségnek pedig szintén aktívan részt kellett vennie az előadásban, mozognia kellett, felszólításra cselekednie.

Allan Kaprow: 18 happening 6 részben

A happening meghatározása

A happeningnek (szó szerint fordítva "történés") mind a mai napig nagyon különböző definíciói léteznek. Kaprow szerint a happening "valami, ami megtörténik", ami forgatókönyvön alapul, csupán egyszer rendezhető meg, általában a közönség bevonására épít, és mivel senki sem játszik szerepet, bárhol és bárki által létrehozható - és így mossa el a végső határokat a mindennapi élet és a művészet között. Ilyen értelemben tehát a happening a legtotálisabb művelhető művészet. A happening nem választható el a pop arttól, a kollázstechnikától, az assemblage-tól és az environmenttől. A happening tulajdonképpen a kollázs térbeli és időbeli kiterjesztése, a kollázselemekhez hasonlóan véletlenszerűen egymáshoz kapcsolódó mozzanatokból áll össze. George Brecht fluxusművész az improvizációnak teret hagyó "rendezői instrukciót" eseménynek (event) nevezte, miáltal a happeninggel rokon műfajt hozott létre. A happening-felfogás lehetőséget nyújtott arra, hogy az aktuálpolitika eseményeit a happening keretein belül értelmezzék, mint például a hippimozgalmat, a vietnami háború elleni tüntetéseket, az 1968-as nyugat-európai diáklázadásokat (ez utóbbiak happening-jellege mellett Jean-Jacques Lebel, a francia happening fő alakja állt ki).