A lineáris absztrakció

A szecesszióösszművészeti-, a képzőművészet, az építészet és az alkalmazott művészetek területén Európa országaiban és az Amerikai Egyesült Államokban is kiterjedt stílus volt 1900 körül, amely et a vonalas, dekoratív és síkszerű formák használata jellemzett. A stílust elsősorban Ausztriában és Közép-Kelet-Európában nevezik szecessziónak. A szó kivonulást, elvonulást jelent, és a hivatalos vagy akadémikus művészeti intézményekből kivonuló új művészeti törekvéseket éppúgy jelöli, mint a városokból elvonuló, a természettel és a vidéki vagy falusi közösségekkel szorosabb egységben élni és alkotni kívánó, művésztelepeket alapító művészek törekvését a művészet megújítására. Európa nyugatibb felén, az egyes országokban a stílus más elnevezéseket kapott, így például Franciaországban Art Nouveau-nak, "új művészetnek", Németországban Jugendstilnek, "fiatalos stílusnak" nevezték. Bármilyen művészeti-, emberi- és életeszmények álltak is a szecessziós törekvések hátterében, a szecessziós műveket általában a vonalaknak az ábrázolt tárgy valós formáitól független, önálló játéka, a stilizációs kedv, valamint absztrakt, vagyis nemábrázoló alakzatoknak kompozícióba történő beépítése jellemezte. A stílus gyökereit az angliai Arts and Crafts mozgalomra vezetik vissza, ahol a vonalas stílus egyik legjelentősebb képviselője és terjesztője William Morris követője, Walter Crane volt. Neptunusz lovai című festményén egy metaforát, a "hullámokat meglovagló" tengeristen alakját hatásos képi ötletben jelenítette meg: a vágtató lovak sora által kirajzolódó képi alakzat megfelel a hullámok ritmikus mozgásának. A szecesszióban gyakori hullámvonalnak és a különböző mozgásfázisok által leírt vonalnak, Crane kifejezésével a "mozgás vonalának" azonosítását a nyolcvanas évektől népszerű, és a mozgóképet előkészítő pillanatfelvételek is inspirálhatták, amelyek lehetővé tették az emberi és állati mozgásfajták analitikus vizsgálatát.

Aubrey Beardsley

A szecessziós stílus másik fontos forrása a japán művészet volt, amely a század második felében igen sokféle módon termékenyítette meg a művészek képzeletét. Angliában Liberty Style-nak, vagyis L iberty-stílusnak is nevezték a szecessziót, annak az áruháznak a neve után, amelyik először forgalmazott távol-keleti országokból származó tárgyakat. Aubrey Beardsley a japonizmus egyik legfontosabb képviselője volt, aki a japán hatást fekete-fehér illusztrációiban fejlesztette egyéni, vonalas stílussá. Oscar Wilde Salome című drámájához készített illusztrációján a korban népszerű témát dolgozta fel, amelyet más és más felfogásban többek között Moreau (1876), Böcklin (1891), Stuck (1906) és Munch (1903) is ábrázolt. A Keresztelő Szent János levágott fejét felemelő Salomét bemutató lapján a vonalak hasonlóan öntörvényű és kétértelmű felhasználásával találkozhatunk, mint Crane esetében: az asztalkáról lefolyó "vonalak" a szent hosszú haját és a lecsorgó vért egyaránt jelképezik.