Félköríves stílus

Az európai romantika másik irányzata az ún. Rundbogenstil (elméleti alapvetése még 1828-ból Heinrich Hübschtől származik). Ez mintáit szintén a középkori építészetből vette ám csúcsíves formákkal szemben a pillér-ívezet alapformát tekintette meghatározónak. Úgy tűnik, forrása az 1840-es évek bajor építészete volt (jellemző müncheni emlékei Ludwig és Miksa császárok építkezésein születtek). Hazai megjelenése elsőként Károlyi István nevéhez köthető, aki Fóton építtetett templomot Ybl Miklóssal (1845-55) A díszítésben a kortárs európai művészeti irányzatok (nazarénusok) jelentős képviselői vettek részt (Josef Gasser, Anton Fernkorn). A Rundbogenstil jellegzetes közép-európai változata a sztereometrikus formákból építkező (a szakirodalomban kubusos stílusnak emlegetett) irányzat, melyhez olyan fontos hazai emlékek köthetők, mint Pollack Mihálynak az 1840-es Országháza terve, az általa épített Josephinum fiúárvaház (1840), valamint a Hild József-féle pesti Harmincadhivatal (1836). A Rudbogenstil további változataira mutatnak példát a 19. századi magyarországi monumentális építészet fontos emlékei. A zsinagógaépítészetben (a Monarchiában és környékén) a Rundbogenstil sajátos, keleties mór díszítőelemekkel átszőtt változata jelent meg. Ennek legjelentősebb hazai emléke a Ludwig Förster bécsi építész (1797-1863) tervei szerint épült Dohány utcai zsinagóga (1854-1859). Az 1840-es évek második felétől Ybl mellett legjelentősebb Magyarországon működő építész Feszl Frigyes (1821-1884). Főműve a pesti Vigadó (1859-65), melyen a romantikus építészet dél-német változata orientális díszítőelemekkel és Feszl által megálmodott magyaros motívumokkal együtt jelentkezik. A nemzeti építészet megalkotása, magyaros motívumok keresése Feszlt éveken át foglalkoztatta - erről elsősorban vázlatai tájékoztatnak. (Nem elsőként tette ezt Magyarországon, 1790-ben Pozsonyban Johann Nepomuk Schauff egy nemzeti oszloprend-ideáját dolgozta ki.)