Van Gogh festési eljárása
A holland származású Vincent Van Gogh palettája Párizsban, a nyolcvanas évek közepén szintén az impresszionisták hatására kezdett kivilágosodni, és elsajátította a kisebb-nagyobb ecsetvonásokkal való festés technikáját. A realista és impresszionista művészetfelfogásnak megfelelően mindig a látott valóságból indult ki, de nem a felszínes optikai benyomások rögzítésére, hanem a látvány mélyebb megragadására és érzéseinek közvetlen kifejezésére törekedett, s ennyiben a romantikusok örökösének számít. Szenvedélyes és vallásos érzelmű alkotó volt, számára a festészet az élet intenzív átélésével volt egyenlő, a festés pedig megismételhetetlen egyszeri aktus volt, s ennyiben az expresszionisták előfutárának tekinthető. Portrékat, tájképeket és csendéleteket egyaránt festett, ám minden motívumát egyéni látásmódja szerint alakította át, amelynek eszközei a felfokozott színek és a látott formákat néha torzító, néha stilizáló, autonóm életet élő ecsetvonások voltak. „Tájai feldúltnak, megrázkódtatásoktól tépettnek látszanak” – írta Werner Hofmann (Hofmann, 1974. 170.), s ez a leírás különösen érvényes egyik utolsó, Varjak a búzamező felett című festményére.