William-Adolphe Bougeaureu
A szalonfestészetfogalmába a párizsi Szalonban való bemutatásra festett valamennyi festmény bele tartozik, a kifejezés elterjedt használata azonban szűkebb értelmű. Általában a század második felében, a Szalonban, vagy a nagy nemzetközi kiállításokon bemutatott figurális kompozíciókat értik alatt
a, amelyek történelmi, mitológiai, vallásos vagy egzotikus témákat dolgoztak fel, és mentesek voltak a progresszív művészetre jellemző formai újításoktól. E korszak egyik leghíresebb francia szalonfestője voltWilliam-Adolphe Bouguereau, aki nagy méretű, mitológiai témájú kompozícióin a reneszánsz festészeti hagyományokat ötvözte a fotószerű naturalizmussal. Bakkhosz ifjúsága című, több mint 3 x 6 méteres vásznán egy dionüszoszi menetet ábrázolt, tehát egy sokalakos felvonulást, amely a korszakban igen népszerű volt. A nimfák, kentaurok, faunok és a szamáron közlekedő öreg Szilénosz társaságában mulatozó ifjú Dionüszosz, mintegy átéli a később az ő tiszteletére rendezett eksztatikus örömünnepek, a bakkhanáliák felszabadultságát. Bouguereau a Louvre-ban található antik emlékek, valamint Raffaello, Tiziano és más művészek művei nyomán dolgozta fel a témát, amely az ő felfogásában dekoratív mozdulatsorokból összeállított, hűvös és kiszámított alakegyüttessé vált.Aktok a Szalonban
Bouguereau kompozícióin a női és a férfi testek egyszerre idealizáló és érzéki megfestésére összpontosított, így képeire jól illik a szalon-erotika kifejezés, amellyel a Szalonban a század hatvanas év
eitől megjelenő aktábrázolásokat jellemzik. A mitológiai vagy irodalmi téma feldolgozásaként "szalonképessé" tett aktok megfestésekor az antik szobrászat idealizáló eszköztárát a bőrfelület igen érzéki megfestésével kapcsolták össze, s ennek következtében a viaszbábukhoz hasonló életszerűség és a szemérmetlen közvetlenség az ártatlanság és az érintetlenség benyomását keltette. Ennek a fajta aktábrázolásnak tipikus terméke Jules-Joseph Lefebvre Ondine című festménye, amelyen egy szerelmes vízitündér látható az antik Venus-szobroktól eredeztethető pózban. Közvetlen előképei IngresVenus Anadyomeneés Forrás című képei voltak, amelyek számos művészt ihlettek hasonló aktábrázolásokra ebben az időszakban.Az erotikus történelmi zsáner
A mitológia és az irodalom mellett a térben vagy időben távoli, a korabeli európai viselkedési normáktól eltérő kultúrák nyújtották az erotikus ábrázolások másik körének témáját. Paul Joseph Jamin Ju
les-Joseph Lefebvre tanítványa volt a Képzőművészeti Iskolában, és elsősorban a kora középkori történelemre specializálódott, divatos szalonfestő volt. Az emberi őstörténetnek, a barbár vagy primitív népek szokásainak és természetközeli életmódjának a bemutatása lehetőséget nyújtott az egyébként elfojtott emberi ösztönök nyilvános és kulturált formák között való kiélésére is. JaminBrennus és zsákmánya című festménye egyértelműen egy erotikus fantáziakép történelmi kosztümben előadott változata. Az ókori Rómát elfoglaló, kelta vezér vértől csöpögő dárdával toppan be egy ház ajtaján, hogy végre birtokába vegye kiérdemelt zsákmányát, a kincsek mellett több megkötözött, a kiszolgáltatottságtól és a félelemtől rettegő, meztelenre vetkőztetett, fiatal nőt.