Paul Signac Delacroix-ról 1.

„Ha végigtekintünk ama festők során, akik ebben a században a kolorista hagyomány képviselői voltak, azt látjuk, hogy nemzedékről- nemzedékre mind világosabb palettát használtak, mind erősebb fényt és színeket értek el. Delacroix felhasználta Constable és Turner tanulmányait és kísérleteit, Jongkind és az impresszionisták a romantikus mester művét hasznosították, végül pedig az impresszionista technikából fejlődött ki a neoimpresszionizmus kifejezésmódja: a felbontás.” (35)

Delacroix a „múzeumban Tiziano, Veronese, Velázquez, Rubens koloritját tanulmányozta. [...] Felfedezte Constable erejének nagy titkát [...]: mindaz, ami a természetben homogén színnek látszik, nem egyéb, mint egy sereg különböző szín egyesülése [...] ennek alapján alakította ki az apró ecsetvonásokkal való modellálás technikáját.” (36.) „A tanítvány azonban hamarosan felülmúlta mesterét, mivel jobban ismerte azokat a forrásokat, amelyeket a tudomány nyújthat a koloristának.” (37.) „A természetben már megleste a komplementer színek tünékeny játékát, és most meg akarja ismerni törvényeiket. Tanulmányozni kezdi a színek tudományos elméletét, egy egymásra következő és az egyidejű ellentétek [szimultán kontraszt] kölcsönhatását.” (39.)

Paul Signac Delacroix-ról 2.

Signac elsősorban Michel-Eugene Chevreul, francia kémikusnakA színek szimultán kontrasztjának törvényéről és a színes tárgyak összeillesztéséről (De la loi du contraste simultané des couleurs et de l'assortiment des objets colorés) című, 1839-ben megjelent könyvére utalt. Delacroix "ettől kezdve szigorúan őrizkedik tőle, hogy felbontatlan színeket vigyen a vászonra; a vibrálást azzal éri el, hogy egy adott színfoltra, hozzá igen közel álló színnel újabb ecsetvonásokat rak fel. Például: az adott vöröset vagy ugyanannak a vörösnek világosabb vagy sötétebb árnyalatával, vagy egy másféle vörösnek egy kissé melegebb - narancsosabb , vagy kissé hidegebb - lilásabb árnyalatával bontja fel. Miután a vibráció és a csekély tónuskülönbségű eltérések segítségével a végletekig fokozza a színeket, két távolabb álló szín egymás mellé helyezésével létrehoz egy harmadik színt, amely a két elem optikai keveredésének eredménye." (40.) Delacroix tehát nem a palettán keverte ki a színeket, hanem a vásznon kis foltokban egymás mellé helyezett színek a néző szemében, vagyis " optikailag " keveredtek. Jóllehet az "optikai keverés alkalmazásával megteremti azokat a színeket, amelyek életet adnak a fénynek" (43), romantikus palettájáról azonban a tiszta színek mellett még túl sok földfesték [pl. okker] és sötét árnyalat foglalt helyet." (44.)