Érdekes fordulatokban bővelkedő, regénybe illő.

Képzelet, képzelődés, képzelődő erő.

A valóságot, a látható világot szépítés vagy idealizálás nélkül ábrázoló festészet, amely a 19. század harmincas éveiben jelent meg, és a hagyományos akadémiai műfajhierarchia felbomlásához vezetett. Első képviselői és előkészítői az egyes európai országokban a zsáner- és a tájképfestészetet a magas művészet igényével művelő festők voltak. A negyvenes és ötvenes években Franciaországban a vidéki polgárság, a parasztok és a munkások ábrázolásával Courbet, Millet és Daumier társadalmi feszültségeknek is hangot adott, a radikális tartalmat új, szokatlan formai megoldásokkal juttatva kifejezésre. A hatvanas években a Párizs külkerületeiben élőket és a bohémek világát bemutató festményeivel Manet is a realizmus képviselőjének számított.