Egy fennmaradt vezérterv

A kastély építése minden bizonnyal 1762-ben, Pál Antal herceg halála után kezdődött meg. Ekkor keletkezhetett az a madártávlatból rajzolt bővítési terv, amely elegáns, az eddiginél nagyobb arányú, terjedelmes szárnyakkal kiegészített főépületet mutat, és az együttest a maihoz hasonló, patkó alakú díszudvar köré rendezve ábrázolja. A rajzon Martinelli-féle kétszintes, U-alaprajzú főépület helyén három rizalittal tagolt, magas manzárdtetővel és manzárdszinttel bővített kastély látszik, amely francia mintaképek hatását mutatja, középső rizalitja pedig a Fischer von Erlach tervezte bécsi udvari könyvtár homlokzatára emlékeztet, amelynek építése éppen ebben az időben folyt. A tervrajzon a két mulatóház a főépülettel összekapcsolva látható, előttük pedig két földszintes, íves alaprajzú szárny húzódik.

Nem tudjuk, ki volt a terv készítője, és azt sem, hogy egyáltalán kivitelezésre került-e ebben a formában. Annyi azonban bizonyos, hogy 1765-ben Melchior Hefele, a hazai későbarokk építészet egyik legjelentősebb mestere, több tervet, sőt egy modellt is bemutatott Esterházy Miklósnak az általa elképzelt épületegyüttesről. A végleges tervek kidolgozásában minden bizonnyal szerepet játszott az Esterházyak két uradalmi építésze, Nicolaus Jacoby és Johann Ferdinánd Mödlhammer is.