Agyag argillit. Főleg aluminium-hidrogén-szilkiát ásványokból álló, igen finom szemcséjű ( túlnyomóan 0,02 mm-nél kisebb átmérőjű) képlékeny, vizzáró, üledékes kőzet. A kerámiai ipar fő nyersanyaga.

Az ókori Athénban, Akadémosz ligetében filozófusok oktatták tanítványaikat. Mint Plinius írja (XXXV. 77.), a görög ifjak képzéséhez Apellés festő korától a rajzoktatás is hozzá tartozott: ez lett a szabad művészetek első fokozata. Mindig elismerés övezte, mert olyanok művelték, akik szabadnak születtek, majd pedig köztiszteletben álló férfiak is, miközben mindig tilos volt, hogy rabszolgák tanulják. Ennek nyomán később a tudományok, illetve a művészetek művelésére, oktatására létrejött társaságokat, intézményeket nevezték így. Európában a 15. századtól az antik mintát felélesztették, s később képzőművészeti, építészeti akadémiák alakultak. A 18. századtól a kisebb városokban megalakuló akadémiák elsősorban felsőfokú rajziskolák voltak.

A mûvészettörténet segédtudománya, mely a mûalkotások tipikus formáinak tagolását, formaképzõ elemeik fölépítésének rendjét vizsgálja, ill. azokat rendszerezi, hogy ezzel megalapozza a mûalkotások stíluskritikai meghatározását.

(v. álboltozat) A boltozat legősibb formája. Fölfelé, egyre kisebb körben rakták egymásra a kő- v. téglarétegeket míg fölül találkoztak. A valódi boltozattal szemben szilárdságát külső terheléssel kellett biztosítani.

(görög: „képes beszéd”) elvont fogalmaknak, képzeteknek vizuális jelekkel, általában emberalak attribútumokkal való érzékeltetése. Jelentése kötött, fogalmilag is körülírható.

Területe: 130367 km2. Nagy-Brittania alkotmányos része az Angol-sziget déli kétharmadán. Az angol királyság Skóciával való egyesüléséig (1707) Anglia néven szerepelt.

Az ókori görög és római művészetfelfogáshoz való visszatérés.

1. élethűség, természethűség 2. anyagi jelleget mutató állapot 3. vmely nyersanyag természetének, jellegének megfelelő állapot (pl. így készült szobor)

Megdicsőülés, az antikvitásban az istenek közé emelkedés, a kereszténységben a mennyek országába való belépés.

A légkör festményen való megjelenítése.

A művészi formát és produktumot kialakító eljárások és alkotóelemek összessége.

A ~ eltávolodik a barokk építészet megszokott típusaitól, döntő szerepet juttat az ornamentikának. Nagy mértékben sikerül eltörölnie az építészet és a díszítőművészet közötti határvonalat. Az építészeti szerkezet szinte eltűnik a díszítőelemek, a festett perspektíva mögött. A bonyolult térfűzés mozgalmas hangulatot teremt. A föld világa összefonódik az ég világával, s a szemlélőt egy csodás mesevilág fogadja. Pl. Georg Wenceslaus von Knobelsdorff: Sans-souci pavilon; Zimmermann testvérek: Wies temploma; Johann Balthasar Neumann: Würzburgi érseki palota.

Német Bayern. Németország része. A népvándorlások korában Raetica római tartomány. Keleti részét germán törzsek népesítették be. A VI. században létrejött a bajuvár hercegség. A VII.-VIII. században megindult a feudalizmus kialakulása. Királyság lett a Német Birodalom déli részén. 788-ban frank uralom alá került.

Így nevezik az indiai hegyekbe vájt szent helyeket. Legtöbb ilyen föld alatti templom a buddhistáktól származik, s a buddhista szerzetesek kedvenc tartózkodási helyéül szolgált. Számuk ezernél több. A legrégebbi barlangtemplomok az i.e. III. században épültek.

A francia rocaille, kagyló szóból ered az elnevezés. KB. 1720/35-1770/80- ig virágzó irányzat, díszítőrendszer, mely főleg az iparművészetben és a belsőépítészetben jelentkezett a barokk művészet túlhajtásaként a rokokó stílus Franciaországban alakult ki kezdetben a hajlított, hullámos felületek, később a csigavonalak, kagylómotívumok, szeszélyesség, aszimmetrikus kompozíció jellemezték. A rokokó szobrászat főleg játékos, dekoratív szobrocskákat, porcelán plasztikákat készített. A rokokó iparművészetét virtuóz formák jellemzik. Egyetemes európai művelődéstörténeti és művészettörténeti korszak és stílus, amely a reneszánszot váltotta fel. A XVI. Század végétől a XVIII. Század közepéig tartott. Egybeesett a katolikus ellenreformációval, a központi hatalom megerősődésével. jellemző rá a szenvedélyek hangsúlyozása, a pompa, a bonyolultság és a keresettség.

Bécsnek a rómaiak előtti időben Vianomina, később Vindobona volt a neve. A rómaiak idejében ezeknek egyik állandó táborhelye (Castrum stativuma) lett. 180. Kr. u. Martus Aurelius római császár itt halt meg. Szlávok is korán lakhatták, mire külön szláv neve: Be is mutat. Mai « Wien» nevén csak 1030-ben említik először. A XII. században a Babenberg hercegek székhelyükké tették. II. Jasomirgott Henrik 1114-ben tette le a Szent István-székesegyház alapkövét, 1160-ben pedig az első hercegi palotát építtette. Városi kiváltságokat 1221-ben nyert; 1237-ben «szabad német birodalmi várossá» emeltetett. Habsburgi Rudolf alatt jutott Bécs a még ma is uralkodó dinasztia alá (1276). IV. Rudolf herceg 1365-ben alapította a bécsi egyetemet 1480-ben püspöki székhellyé lett. 1484-ben Mátyás király foglalta el; ennek haláláig a magyar király székhelye volt, I. Ferdinánd pedig a német császárok székhelyévé tette. Az I. világháború végéig az Osztrák-Magyar Monarchia székhelye volt.

A kápolna szobrászi díszéhez kétoldalt két dombormű járul, melyek Cornaro kardinálist, a dekoráció megrendelőjét és őseit ábrázolják. A Cornaro család tagjai páholyszerűen kialakított térből szemlélik, vitatják a jelenetet, vagy meditálnak a látottakról. Így válik az elvont, transzcendens tartalom színjátékká a kápolna sajátságos kialakítása (rivalda, páholy, nézőtér felidézése) és a felhasznált művészi eszközök révén. A dekorációt a színház fiktív világa ötvözi egységbe, mert a 17. század embere számára a színház azonos volt a valósággal. A cornaro kápolnában található a Szent Teréz eksztázisa (1646–52), a 16. századi avilai szentnek, a karmelita apácarend megreformálójának híres vízióját dolgozza fel.

Helyesen:Santa Maria dell'Assunzione.1. Katedrális Siena-ban,1260-ban fejezték be az alaptemplomot.A bejárati boltozat Giovanni Pisano munkája (1284-99). 2.Bernini (1598-1680) által, 1662-64 között épített templom Aricciában.

Bíboros volt.Bernini, Giovanni Lorenzo (1598-1680) olasz szobrász, építész, sokoldalú barokk mester ifjabb éveiben faragott mellszobrának témája.

(1868-1942) műgyűjtő, adományozó, az Amerikai Egyesült Államok ezredese.
Carreno de Miranda Szent Jakab a Clavijo-i csatában c. remekét (1922-ben), valamint Luis Tristán Három királyok imádása c. képét (1930-ban) Boross Jenő adományozta a Szépművészeti Múzeumnak.

Helyesen:San'tIvo della Sapienza.Borromini, tkp.Castelli, Francesco (1599-1667), olasz építész építette Rómában, 1642-1650 között. A római egyetem temploma.

Az olajkép 1749-ben készült (London, Wallace Collection). 260×199 cm.

Fém, réz és ón ötvözete.

A budai királyi vár építését a tatárjárás után IV. Béla rendelte el. Kiépítése Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás nevéhez fűződik. A palotaegyüttes a XIII-XV. sz. folyamán szakaszosan alakult ki. Ezekben az évszázadokban épült a Buzogány-torony, az István–torony, a befejezetlenül maradt Csonka-torony és a Zsigmond-kori terem. A Mátyás által reneszánsz részekkel is bővített palotaegyüttes a török hódoltság alatt pusztulásnak indult. 1686-ban a vár visszafoglalásakor lőporrobbantás döntötte romba. A XVII. sz. végén megkezdett új palota építésekor a romokat is lerombolták, betemették, és föléjük építkeztek. A XVIII sz. elején négyszög alaprajzú, belsőudvaros palota épült. A bővítés tervét Jean-Nicolas Jadot császári főépítész készítette, a munka vezetését azonban rövidesen Oraschek Ignác vette át. A homlokzatok végső kialakítása valószínűleg neki köszönhető. A II világháború rombolásai nyomán vált lehetővé a romok módszerek feltárása és helyreállítása.

Caravaggio (1573-1610) 1602-ben festette a barokk mozgalmasságú, fény-árnyékkal plasztikusan komponált képet.

(1665-1731) Festőművész, főleg Velencében dolgozott.

A Palazzo Farnese (!) Róma legszebb cinquecento palotája. Alessandro Farnese megbízásából a fõhomlokzat terveit 1514-ben az ifj. A. da Sangallo készítette;halála után az építkezést Michelangelo vezette, az épület párkánya az õ tervei szerint készült.

(1699-1779): francia festő. Művészete korának kifinomult rokokó légkörében következetesen realista volt; a hollandiakra emlékeztető csendéletei, kevésalakos zsánerjelenetei, a forradalom előtti polgári életeszmény harmonikus tükörképei. Diderot kedvenc festője volt. A mindennapi családi élet egyszerű harmonikus világát tiszta festői eszközökkel tükrözte. A budapesti Szépművészeti Múzeum Csendélet felfüggesztett pulykával c. művét őrzi.

Az olajkép a 18. sz. második harmadában készült (61×66 cm, London, National Gallery)

Fény és árnyék viszonya. A festészetben a tér illetve a testek domborúságának, plasztikus formáinak érzékeltetése a megvilágítás illetve árnyékok segítségével. A megvilágított testnek a fénnyel ellentétes oldalán sötét önárnyéka van, a test által vetett árnyék a tér képzetét erősíti. A színek árnyalatára a szomszédos felületek fényvisszaverése (reflex) is hatással van. A világosabb és sötétebb részek közötti átmenet a félárnyék, amelynek finom megfestése (sfumato), a derengés az ábrázolt jelenet érzelmi aláfestését is adhatja, a lágyság érzetét kelti, míg az erőteljes megvilágításból adódó sötét árnyékokkal a jelenet drámaiságát lehet fokozni. A chiaroscuro, franciásan clair-obscure, legjelentősebb olasz mestere Caravaggio, északon Rembrandt.

Christoph Tausch igen fontos alkotása a trencsényi jezsuita templom (1711-18) a rezidenciával együtt .

Főépület.

Függőkupola. Egy képzeletbeli félgömb alapkörébe írható négyzet oldalainak mentén kimetszett gömbfelületű boltozatforma. Magyarországon a 18. század közepén terjedt el.

(1904-1989): Katalán-spanyol szürrealista festőművész, szobrász. A szürrealista alkotásmód magas esztétikai szintre emelésével egyszerre nyitott és tetőzött be egy korszakot. A trompe-l'œil (fr.=a szemet becsapó) D. kedvelt művészeti eszköze volt.

Drámára,előadásokra vonatkozó elméleti dolgozatok, bírálatok,a színpadra vonatkozó elméletek rendszere,a szó eredetileg a görögöknél a drámai művek alkotását, színrehozatalát jelentette.

1599-1641 Londonban született, flamand festő, pályafutását csodagyerekként kezdte. H.van Balen tanítványa volt, igazi mestere azonban Rubens lett. Művei: A keresztvitel, Antwerpen, Krisztus síratása, München,Részeg Silenus, Sámson és Delila.

A barokk templomépítészet egyik jellemzője az egységes belső dekoráció.

A barokk templomépítészet egyik jellemzője az egységes belső tér.

Jelvény, jelkép, a 16. század óta meghatározott szabályok szerint szerkesztik: a képhez (pictura) mottószerű felirat (subscriptio) kapcsolódik, és a kettő együttes jelentését hosszabb, többnyire epigramma formában megírt szöveg magyarázza.

Jelképes, védjegy jellegû irodalom.

(fr) Szoba, lakás belsejét, berendezését ábrázoló kép.

Épületek kicsinyített másai, plasztikus vázlatai.

Különböző fáknak együtt élő és a köztük lévő más növényekkel egységes természetet alkotó tömegének az ábrázolása.

Épült: 1716-1737.Bécs.Ellipszis formájú alaprajzának hosszanti tengelye a homlokzatra merőleges, a két szárnyat az oszlopos partikusszal ívelt felületek kötik össze.

Remetelak, a 18. századi főúri kertekben kialakított építmény vagy lugas

Az érzelem egy lelki jelenség

A képtár, a rajz- és metszettár anyagokat tartalmaz Esterházy-gyűjtemény. A nagy múltú Esterházyak neve a XVII. század óta kapcsolódott össze a művészetekkel: várakat, kastélyo-kat építtettek, műtárgyakat gyűjtöttek, ráadásul mecénásként is felléptek. A műgyűjtést a köznemesből nádorrá lett Esterházy Miklós (1583–1645) kezdte meg.

Intarzia.(ol) Különbözõ színû és fajtájú fa-, fém- vagy gyöngyházdarabokból készült berakás (bútoron).

Féltorony (németül Halbtum) község Ausztriában, Burgenland tartományban.(Trianon előtt mezőváros Moson Vármegyében) 1466-ban említik először. Itt van a Szt. József templom,1714-ben épült barokk stílusban. A Harrach-kastély 1711-ben épült későbarokk (más néven copf) stílusban,a barokk építészet egyik kiemelkedő alkotása. Johann Lucas von Hildebrandt tervezte. Mennyezetfreskóját Maulbertsch festette 1765-ben.

clair-obscure (fr): a festészetben és a grafikában a fény és árnyék lágy átmenetével v. éles kontrasztjával mûvészi hatást keltõ eljárás, mely fokozza a kép térbeliségét, kiemeli drámaiságát.Elsõ alkalmazása az i.e. 5. sz.-ban élt görög festõkhöz fûzõdik.

Fény és árnyék ellentmondásaira épülő ábrázolási mód.

Esztegom vára központtal I. István álal szervezett vármegye, egyike a legkisebb területű vármegyének, mely a Duna két partján terült el. Sokat szenvedett a Tatárjárás alatt, majd a 13- 14 sz. fordulóján a feudális anarchia pártharcaitól. 1526- tól gyakran

festőiség: 1. vminek festői volta 2. festői előadásmód

fête galant (fr,=gáláns ünnep) 1. Watteau, Jean-Antoine (1684-1721) francia festő képe, a Velencei örömök (1718-1919) ún. ~ kép, ezzel a kifejezéssel hozható kapcsolatba 2. Verlaine, Paul (1844-1896) francia költő verseskötete a Fêtes galantes

Köztéri oszlop v. szobor (ill. a két elem variációi), melyet vmilyen tragikus, sok embert érintő esemény után emeltek a túlélők (pl. pestisjárvány). Példája: a hatvani Szt. Sebestyén ~.

(lat) fókusz:1.gyújtópont 2.középpont, középponti helyzet 3.góc

Az eucharisztiát szentségi áldozatként bemutató egyházak templomának központja. A mellékoltároknál hangsúlyosabb díszítést kapott, emelvényen álló oltár, a szentély zárófalánál vagy a cibórium alatt.

Nagyobb kiterjedésű, általában kastélyhoz vagy palotához kapcsolódó, a geometria és a szimmetria rendezőelve szerint kiépített kert. Szabályos mintákba rendezett pázsitmezők és virágágyak, tengelyszerűen futó utak, szökőkutak, vízmedencék, szobrok és pavilonok jelentik fő alkotóelemeit. Geometrikus alaprajzú kertek már az itáliai reneszánsz villák közelében is megjelentek, a műfaj igazi megteremtője azonban a 17. századi francia kertművészet. A 18. század második felében a szabad természetet idéző, vadregényes angolkert (tájkert) szorította háttérbe.

frigyláda: az Ószövetségben a tízparancsolatot őrző láda

Feladatkör,tisztség,szerep,rendeltetés.

(1698-1782): a 18. sz. egyik legkiemelkedőbb francia építésze. Párizsban van a XV. Lajosról elnevezett tér (ma Place de la Concorde), ő tervezett 1752-65 között.

(1914-1978) Z. Gács György festőművész, üvegtervező művész

(francia), a középkorban templom vagy más épület homlokzatán végigfutó, árkádokkal tagolt keskeny folyosó szobrokkal vagy szobrok nélkül (törpegaléria). Ritkábban belső térben is előfordult. A reneszánsz és barokk paloták, kastélyok hosszú, folyosó jellegű boltozott helyisége, amely főként képzőművészeti alkotások elhelyezésére szolgált. Innen származik a képtárak, kiállítótermek elnevezése is.

A taglejtés, a kézmozdulat, sõt a szemmozgás által kifejezett közlésmód; a nonverbális kommunikáció megnyilvánulási formája.

Szó szerint: „nagy utazás”. Az angol nemesek, úriemberek művelődéséhez, tanulmányaihoz hozzátartozó körutazás a kontinensen, amelynek fő célpontja Róma volt. A 18. században hasonló tanulmányutakat más országok előkelői is tettek, amely során megismerkedtek az egyes vidékek szokásaival, művészetével és kultúrájával. Idővel az utazók száma nőtt, egyre inkább a polgárság is megengedhette magának ezeket a távoli utakat, és kiszolgálásukra egész iparágak jöttek létre, kialakult a túrizmus.

(francia, gris – szürke), általában a szürke árnyalataiból vagy egy színnel készült, gyakran szobrot utánzó festmény. Az ábrázolt dolog plasztikusságát emeli ki, néha a festmény kompozíciós vázlata, amely a fényviszonyokat rögzíti.

Üvegből, vagy más anyagból készült, felfűzött, tetszetős apró golyóból álló nyakék.

A Széchenyi téren található a barokk épület, melyet 1634-41 között építettek. A jezsuita rend feloszlatása után a bencések lettek a tulajdonosok (1802). A hajó díszítése a 18. sz. derekán született: a főoltárképet (Szt. Ignác megdicsőülése), a szentély és a hajó mennyezetképeit (Szt. Ignác mennybevitele és Angyali üdvözlet) Paul Troger, a bécsi barokk festészet legjelentősebb mestere készítette. A gyönyörű barokk szószéket 1749-ben Gode Lajos készítette, az orgonaszekrény 1755-ből származik. A Magyar Szentek oltárát Győr megye magyar nemessége emeltette, a Győzelmes Mária oltárát pedig a győri polgárok Beata Mariae Virginis de Victoria kongregációja.

(1878-1955): építész. A műegyetem elvégzése után Alpár Ignác, ill. Lechner Ödön irodájában dolgozott, majd önálló tervezőként folytatta pályáját. Művei között jelentős részt képviselnek a különböző sportlétesítmények; ~ hosszú ideig aktív sportoló volt és az első modern (az athéni) olimpián aranyérmet nyert. Művei az eklektikától, ill. a szecessziótól a modern formák alkalmazásáig eléggé változatos felfogásban alakultak. Főbb művei: Arany Bika Szálló, Debrecen; Gimnázium, Pozsony; a Református Egyház székháza, Bp.; a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének székháza,Bp.; Gyógypedagógiai Intézet, Szeged; Bank-épület, Miskolc; Stadion, Újpest; Fedett uszoda, Bp.; Versenyuszoda, Győr; Boarding-house, Bp.

Függőlegesen és vízszintesen is tagolt homlokzati tagolás. A homlokzat vízszintes tagolását a párkányok adják, a függőlegest pedig minden ablakközben az emelet magasságával egyező pilaszter v. féloszlop.

használhatóság: vmire alkalmazhatóság, alkalmasság

(1716-1794)Hefele Melchior Menyhért, építész.A klasszicizáló késő barokk kor kiemelkedő tehetsége. Legjelentősebb alkotásai Mo.-on egyházi és főúri megbízások alapján készültek: győri székesegyház átépítése (1771–73); pozsonyi prímási palota (1777–81); szombathelyi püspöki székhely kiépítése: szeminárium (1777), püspöki palota (1778–83); székesegyház (1791-től); szombathelyi Szegedy- és Rosty-ház; kőszegi árvaház; novai templom; budai Batthyány prímási palota (1783 körül, lebontva) stb. Palotái a XVI. Lajos-stílus első hazai példái.

Magyarország harmadik legnagyobb temploma, tornyai már messziről jól láthatóan magasodnak a város fölé. A város szívében, az egykori vár területén, a régi várpalota és a vártemplom helyén épült fel. Közvetlen szomszédságában fekszenek az egykori Savaria központjának, a helytartói palota és a Szent Quirinus bazilika romjai. A székesegyház klasszicizáló barokk stílusú, alaprajza latin keresztet formáz. Hosszúsága 78,70 m, a kereszthajó szélessége 38 m, a hosszanti hajó szélessége 24 m. Belső magassága 28 m, külső magassága a tornyokkal együtt 62,5m. Befogadóképessége 5000 ember. A két torony által közrefogott homlokzat erőteljes tagolásával szemben az oldalfalakat és az apszist egyszerű lizénák tagolják. A homlokzat alsó részét négy hatalmas toszkán oszlop, felső részét négy ion oszlop tagolja. A felső részt háromszögű oromfal koronázza. Az oromfal jobb oldalán Szent Péter látható a kulcsokkal, bal oldalán Szent Pál a karddal, a csúcsán pedig ülő nőalak található két gyermekkel. A homlokzat két oldalán karcsú tornyok szöknek a magasba.

(gör) magyarázattan, értelmezéstan; régi szövegek (különösen a biblia) megértésének, magyarázatának elveit és szabályait vizsgáló tudományág

A budai királyi vár építését a tatárjárás után IV. Béla rendelte el. Kiépítése Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás nevéhez fűződik. A palotaegyüttes a XIII-XV. sz. folyamán szakaszosan alakult ki. Ezekben az évszázadokban épült a Buzogány-torony, az István–torony, a befejezetlenül maradt Csonka-torony és a Zsigmond-kori terem. A Mátyás által reneszánsz részekkel is bővített palotaegyüttes a török hódoltság alatt pusztulásnak indult. 1686-ban a vár visszafoglalásakor lőporrobbantás döntötte romba. A XVII. sz. végén megkezdett új palota építésekor a romokat is lerombolták, betemették, és föléjük építkeztek. A XVIII sz. elején négyszög alaprajzú, belsőudvaros palota épült. A bővítés tervét Jean-Nicolas Jadot császári főépítész készítette, a munka vezetését azonban rövidesen Oraschek Ignác vette át. A homlokzatok végső kialakítása valószínűleg neki köszönhető. A II világháború rombolásai nyomán vált lehetővé a romok módszerek feltárása és helyreállítása.

1.Történelmi, történeti kép ( a történelem által meghatározott kép) 2.A történelem egy ismert mozzanatának képben való feldolgozása, ábrázolása

(1638-1709) Hollandi festő.A legelső hollandi tájképfestők egyike.Legjobban szeretett erdőket, fákat, árnyas helyen levő parasztházakat, utakat, vizi malmokat festeni.

(1697 - 1764): angol festõ és rézmetszõ, az angol nemzeti festészet elindító nagy mestere, a század kulturális életének egyik kiemelkedõ alakja.Egész munkásága a kapitalista társadalom ellentmondásainak éles tükörképe.

A ficsúr története c., 8 jelenetből álló 1732-ben festett sorozat egyik képe. A sorozatban H. korának erkölcstelen, pénzhajhászó, léha fiatalember típusát örökítette meg. A festményekről ezúttal is rézmetszeteket készített, csakúgy, mint az ezt megelőző sorozatnál, az előbbi párdarabjánál, A kurtizán történeténél. A 6 festményből álló jelenetsor összefüggő történetben ábrázolja a nagyvárosi élet fertőjét. Rézmetszetben elterjedve rövid idő alatt rendkívül népszerű lett. Mindkét sorozat irodalmi és részben formai előképe az olasz művészetben már ismeretes volt.

A 17.sz.-i Hollandiában a polgári köztársaság társadalmi feltételei között a festészetben az egyik kedvelt polgári műfaj a tájkép. A festmények széles néprétegek számára váltak hozzáférhetővé. A finom ecsetvonású, nagy horizontokat ábrázoló J. van Goyen (1596-1656), A. Cuyp (1620-91), S. Ruisdael (1600 k.-1670) és J. Ruisdael (1628/29-82) a holland tájat megkapó egyszerűséggel visszaadó képein és M. Hobbema (1638-1709) hangulatos művein a hazai táj szeretete nyilvánul meg. Külön művelői voltak a tengerfestésnek: S. de Vlieger, 1600 k.-1653; W. van de Velde, 1633-1707.

A barokk építészet az axis mentén szervezett terek csoportját egy hangsúlyos, a haladás célját kijelölő, uralkodó térmotívumnak rendeli alá.

(a görög eikon „kép” és a graphé „leírás” szóból) A művészettörténetnek az a területe, amely a műalkotások tárgyával vagy jelentésével foglalkozik, a szimbólumok és az attribútumok értelmét magyarázza. A formai szempontokat sokszor figyelmen kívül hagyja.

A görög eikon („kép”) és loggia („tan”) összetételéből keletkezett elnevezése a képek egyfajta értelmezésével foglalkozó tudománynak. Míg az ikonográfia a különböző témák ábrázolási szokásaival foglalkozik, addig az Ikonológia az ikonográfiát felhasználva, azon túllépve a műalkotást az általános szellemtörténet segítségével vizsgálja. A műalkotás az ikonológiai vizsgálat számára kordokumentum, melyen az adott korszak filozófiai, teológiai, irodalmi, szociológiai, pszichológiai stb. vetülete nyilvánul meg.

A képzőművészetben a térmélység és a testek háromdimenziós hatásának érzékeltetése sík felületen, szorosabb értelemben a monumentális festészetnek a barokk korszakban elterjedt eljárása, amely a valóság, a térbeliség megtévesztő látszatát kelti.

1494 k. D. az Alpokon át Velencébe ment. Útközben készített, városokat és tájakat ábrázoló képei nyomán jól ismerjük az Alpokon át vezető útjának állomásait is. Itáliai rajzai az olasz művészet iránti szenvedélyes érdeklődésének, Mantegna erős hatásának tanúbizonyságai.

(1589-1610)Franciaország egyik legnépszerűbb királyának, IV. Henriknek igen sok viszontagsággal kellett szembenéznie, mire végre révbe ért. Az a korszak, melyben élt, a reformáció, a vallásháborúk, a felekezeti türelmetlenség és a politikai machiavellizmus ideje volt. Hazája a határára sodródott annak az eshetőségnek, hogy egymással acsarkodó tartományokra hullik. Navarra ifjú királya, kinek politikai érdekből köttetett házassága, a "vérnász" lett a jeladás a 16. század egyik legkíméletlenebb mészárlására Szent Bertalan éjszakáján, kénytelen lett színleg megtagadni hugenotta hitét, ám ennek ellenére fogva tartották a királyi palotában, a Louvre-ban. Ő azonban kisvártatva megszökött, visszatért vallásához, és hol Navarrában, hol a harcmezőkön múlatta idejét. Nemcsak kiváló katona volt, hanem remek politikus is, felvilágosult szellemű férfiú, aki Franciaország egységét és békéjét sokkal inkább a szívén viselte, mint a tételes vallást, melynek kérdéseiben igazi türelmet tanúsított.

1657-ben készült festmény, melyen újra megjelennek a művész kedvelt témái, a bor és a fehér kancsó.

1658-60 között készült kép, a zsánerfestészet gyöngyszeme (Amsterdam, Rijks-museum). Időtlen megjelenésű modelljei közt frissítőleg hat egy paraszti szépségű holland asszony erőteljes ábrázolása.

(1593-1678)Holland festőművész.

Kisebb szoba vagy benyíló.

Kisméretű, enteriőrök díszítésére szánt festmény.

A távol-keleti (japán, kínai, indiai) kultúrából származó tussal festett írásjelek. Másrészt, az 1940-es évek végén kialakult absztrakt expresszionizmus egyik irányvonala, melynek képviselői a keleti írásjelek hatására hasonló kompozíciókat hoztak létre.

Vallásos tisztelettel övezett szentkép, amelynek csodatévő hatalmat tulajdonítanak. Általában zarándoktemplomokban, kegyoltárokon helyezik el. Magyarországon különösen a vérző, könnyező Mária-képek örvendenek különös tiszteletnek. A Mária-ábrázolások eredetéről, történetéről ún. atlas marianusokat adtak ki (pl. Esterházy Pál: Az egész világon levő csudálatos Boldogságos Szűz képeinek rövideden föltett eredetei. Nagyszombat, 1690).

A testi jóérzés állapota, illetve az ezt lehetővé tevő körülmények és tárgyak összessége.

Képek tematikailag v. alkotásuk idejével összefüggõ sorozata.

A képi megnyilatkozás értelmének, mondanivalójának felfogása; képelemzés.

Egy-egy kultúra, v. idõben egymásra épülõ kultúrák tudatosan megõrzött képi világa.

Könnyen gyúrhtó, alakítható

Valamilyen szempontból egymással összefüggõ képek sora, sorozata.

Fordulóval ellátott lépcsőfajta.

1.A szobrászatnak a természetes nagyságnál jóval kisebb méretû mûveket alkotó ága 2.E mûvészeti ág körébe tartozó alkotás.

Az egyes országokban eltérően klasszicizmusnak vagy neoklasszicizmusnak nevezett stílusirányzat a 18. század közepétől körülbelül a 19. század közepéig a romantika mellett a legfontosabb stílusirányzat volt, egy egész korszakot jellemző stílusnak, vagyis korstílusnak is tartják. Az elnevezés a klasszikus szóból ered, amely egyrészt a kiválónak, elsőrendűnek (mai szóhasználattal: klasszisnak) tartott műalkotások mintaként való követésére, másrészt pedig arra utal, hogy a régi, vagyis a görög és a római művészet alkotásait tekintették ilyen mintának.

"Összetétel" - eredetileg grammatikai kifejezés, amelynek a művészetre alkalmazása azt hangsúlyozza, hogy a képzőművész munkája is olyan, mint az íróé (ahogyan az író hangokból szavakat, azokból mondatokat alkot, a művészi kompozíció tagokból, testekből és ezek akcióiból áll). Leon Battista Alberti festészetelméleti munkájában ez a művészet legértékesebb teljesítménye.

Köznapi értelmeben homorút jelent.Matematikailag olyan függvény, amelynek görbéjén bármely két pontot összekötő húr a függvénygörbe íve alatt van.

(ol-ném)1.éles ellentét, szembetûnõ különbség 2.(fényk) a kép legvilágosabb és legsötétebb pontjai közötti fényességi arány

(1583-1633) Holland barokk Festőművész.

A laza ecsetkezelés, az optikai színkeverés következtében a tárgyak körvonalai feloldódnak és jelentéktelenné válik plaszticitásuk.

A Versailles-i Kastély tükörgalériájának mennyezete számára festette L. XIV. Lajos apotheózisa c. művét (1679-84). Olajvázlata a Szépműv. Múz.-ban van.

A tájfestészetben jellemző. A levegõ jelenléte elõször azokon a képeken jelentkezett, ahol az úgynevezett levegõperspektívát figyelembe véve a távolabbi színeket fakóbbra, kékebbre festették. Raffaellonak a 16. század legelején festett képén, a hegyek egészen kéknek látszanak. A levegőperspektíva problémája elsősorban a németalföldi, a holland, majd az angol tájfestőket foglalkoztatta. A mediterrán egyöntetű fényében a színek sokkal telítettebbek, mintsem hogy alkalmasak lennének a festői bontásra.

Szertartási, az egyházi szertartásokkal kapcsolatos funkció.

1.Szertartástani elvárás.2.Szertartási, az egyházi szertartásokkal, szertartásrenddel kapcsolatos elvárás.

Építészetben használják. A fal síkját tagoló, abból csak kissé kiemelkedő, pillérszerű függélyes sáv.

Félig nyitott, árkádos folyosó, vagy emeleti galéria. Az oszlopos – boltíves folyosó az itáliai kora reneszánsz építészetből terjedt el.

Párizsi palota. XIV.Lajos tette pompás szállásává. A világhírű képtár királyok gyűjteménye alkotta, amelyet a forradalom 1793-ban megnyitott a közönségnek.Ma a világ legjelentősebb múzeuma.

(v. Maderna, Maderni) (1556-1629): olasz építész, a római kora barokk legjelentősebb képviselője. 1592-től önállóan dolgozott. Korai alkotásai között legjelentősebb a Sta Susanna-templom homlokzata, mely mozgalmasságával az érett barokk kiindulópontjának tekinthető. Legnagyobb szabású műve a római Szt. Péter-templom monumentális, gazdagon díszített főhomlokzata, az impozáns, tágas előcsarnok és a hosszhajó kiépítése. Bramante és Michelangelo görögkereszt alakú alaprajzát latinkeresztté alakította át. Fontosabb munkái a Borghese-palota befejezése, a Quirinale palota főkapuja, a Pál-kápolna s néhány szép kerti kút. Pompás kútjai a Szt. Péter és a Sta Maria Maggiore téren találhatók. Számos műve közül a Gesù templomból kiinduló, de sokkal plasztikusabb Sant'Andrea della Valle, a római seicento leggrandiózusabb alkotása emelkedik ki. A világi építészet terén legjelentősebb alkotása a Mattei di Giove palota. Utolsó jelentős műve a Borromini.

Kisközség Pozsony vármegyében, a szenci járásban. Szlovákia egyik legnagyobb barokk kastélya van itt.

(1645-1708)Francia barokk építész.

A manzárdtető padlásterébe épített szoba.

A francia barokk elterjedt hajlított kontúrú magastető, amely nevét François Mansard építészről kapta.

A bábjáték egyik formája, ahol a bábukat felülről, zsinóron mozgatják. Neve a középkori karácsonyi bábjátékok marionett (Máriácska) alakjáról terjedt ki az egész műfajra. Világhírű az olasz Podrecca 1913-ban alapított Teatro dei Piccoli névvel ellátott ~.

17-18. századi Építészmérnök, híres alkotása a fertődi kastély.1720-ban kapta meg ezt a megbízást.

Szövegnek,ábrának,műalkotásnak,fényképnek másolással készült példánya.

A művészetek bőkezű támogatója. Az elnevezés C. Maecenas római polgár nevéből származik, aki Augustus császár barátja, Horatius, Vergilius pártfogója volt.

(1573-1642) francia királyné, IV. Henrik felesége.

Mûvészi eszközökkel való érzékletes ábrázolás formája.

1. vkinek, vminek fénnyel való láthatóvá tétele 2. exponálás (fényk) 3.egységnyi felületre jutó fénymennyiség 4.vminek vmilyen színben való bemutatása, vmilyen beállítása

A 3.-4. sz.-i római kastélyok mennyezetének falfestményei közül a legegyszerűbbek voltak a fehér alapon piros csíkkal keretezett mezők, amelyekben élére állított négyszögeket, és azokon belül stilizált virágmotívumokat festettek. De fehér alapon egymást metsző körökből szerkesztett négyszirmú, színes virágminták is boríthatták a mennyezetet.

Két fogalom tartalmi hasonlóságán alapuló szókép.

Tartalmilag, formailag bizonyos mértékben összetartozó fa-, réz, acél-, linóleum- v. ólommetszetek összessége.

(1368-1644) : az utolsó nemzeti dinasztia volt Kínában. Alapítója Zhu Yuanzhang. 1403-ban a fővárost Pekingbe helyezte. A ~ korszakban hatalmas méreteket öltő kerámiagyártás termékei páratlan technikai tökéletességgel készültek, a kínai porcelán ekkor vált világhírűvé. Az első európai (portugál) hajó 1516-ban érkezett Kínába. A portugálok 1557-ben megvetették lábukat a dél-kínai Makaón, amely 1999 -ig állt fennhatóságuk alatt, majd visszaadták a Kínai Népköztársaságnak. A kereskedők mellett keresztény hittérítők is érkeztek Kínába. Közülük a legjelentősebb Matteo Ricci (1552-1610) olasz jezsuita volt, aki 1581 -ben érkezett Kantonba. Az udvarban a misszionáriusok ugyan fontos szerephez jutottak, de a kínaiak megtérítése terén a több ezer éves szilárd hagyományok miatt nem értek el sok sikert. A kínaiakat az új hit nemigen érdekelte, de az európai tudomány annál inkább: így aztán a hittérítők elsősorban az európai naptárkészítés, csillagászat, térképészet stb. tudományával ismertették meg őket, s csak másodsorban a kereszténységgel.

A kódexfestő műhely egy tagja, könyvdíszítő mester, aki a piros míniummal a szöveg lényeges részeit kiemeli.

1.Isteni lénnyel való lelki egyesülés hitén alapuló.2.Ennek vallási felfogása, irányzata.3.Titokzatos, rejtélyes.

Minta,mintadarab.Mintakép,eszmény.

Valaminek nagyszabású volta,nagyméretűsége.

A művészetben az egy v. több érzékszervünkre egyidejűleg ható ábrázolásmódot, megjelenítést jelöli. Gazdagságot, díszítettséget is jelenthet.

A festményt Murillo 1678-ban készítette a sevillai Hospital de los Venerables (Idős papok menhelye) ebédlője számára készült Don Justino de Neve kanonok megbízásából. A kanonok, aki a sevillai egyházi élet egyik vezető alakja volt, több feladattal is megbízta barátját, Murillót. Feltételezések szerint az ő portréját festette meg a művész a gyermek Jézusra áhítatosan feltekintő, előtérben álló idős férfi alakjában. Az átlós felépítésű képen, melynek témája különösen alkalmas volt refektórium díszítésére, hosszan elnyúló tájháttér fölött, a felhőkön trónol Mária, mellette a gyermek Jézus egy angyal segítségével kenyeret oszt a zarándokoknak. A gyengéd líraiság, a meleg színezés és az alakok méltóságot sugárzó alakja a festő késői korszakára jellemző.

A fertődi Muzsikaházban amely 1769-1790-ig Haydn és a vendégmuzsikusok, operaénekesek otthona is volt - 1994 novemberében Állandó Helytörténeti Kiállátás nyílt. J. Haydn emlékét a kastélyban múzeum, egykori lakhelyén, a Muzsikaházban - ma a kastély mellett Fertõd egyik legszebb barokk mûemléke - emlékszoba õrzi.

Mindegyik műv.-i ágnak saját, történetileg kialakult és változó műfaji struktúrája (hierarchiája) van. (zenei, képzőműv.-i, film műfajok) Az irod.-ban tartalmi-tematikus jegyek alapján, de lehet a terjedelem, formai jellemzők, vagy a szöveg funkciója szerint meghúzni a határt. A műfajok alműfajokra oszthatók és ezeken belül további csoportok állapíthatók meg. (Pl. regényen belül: lélektani, kaland, stb.) Az irodalomban a műfajokat műnemekbe sorolják. A 18-19. sz. Fordulója óta a három alapvetőnek tekintett emberi szemlélet- és magatartásforma kifejezőjének tartják az epikát, a lírát és a drámát.

Műtárgyak valamiszerint rendezett gyűjtése.

A művészetekkel kapcsolatos tények,összefüggéseinek igazolható föltevésekkel való magyarázata.