Az oltárkép Árpáson az egyhajós templomban található. A főoltár egyes részletei a XVII. század végéről valók. Az oltárkép 1666-1667. közt készült. A felsőrészen a Madonna alakja lebeg, a gyermek Jézus az angyalok Magyarország térképét a Madonna széttárt köpenye alá vonják. Felettük két angyal Máriát a magyar koronával koronázza meg. A kép alsó részén portrészerűen megfestett egyházi és világi vezetők láthatók s köztük térdel a kép ismeretlen alkotója is. A térdelők Mária oltalmába ajánlják a térképpel szimbolizált Magyarországot s hozzá könyörögnek.
Egy adott társadalom konkrét, mindennapi működését közvetlenül vagy közvetetten irányító magas rangú személyiségek, pl. király, miniszterelnök stb. Ezt a kifejezést leginkább az egyházi méltóságoktól való megkülönböztetésül használják.
("Magyarország védőszentje") Magyarország Nagyasszonya, vagyis Szűz Mária egyik ábrázolási formája, melyen védelmébe veszi az országot. Ennek az a legenda a forrása, melyben Szent István király látomásában felajánlja Máriának az országot, amit a királyi korona jelképez. Értelmezése szerint az a gesztus a nemzet keresztényi elkötelezettségét és hitét fejezi ki, valamint reményt ad a bajban (pl. az árpási barokk oltár)
A képtár, a rajz- és metszettár anyagokat tartalmaz Esterházy-gyűjtemény. A nagy múltú Esterházyak neve a XVII. század óta kapcsolódott össze a művészetekkel: várakat, kastélyo-kat építtettek, műtárgyakat gyűjtöttek, ráadásul mecénásként is felléptek. A műgyűjtést a köznemesből nádorrá lett Esterházy Miklós (15831645) kezdte meg.
("Magyarország védőszentje") Magyarország Nagyasszonya, vagyis Szűz Mária egyik ábrázolási formája, melyen védelmébe veszi az országot. Ennek az a legenda a forrása, melyben Szent István király látomásában felajánlja Máriának az országot, amit a királyi korona jelképez. Értelmezése szerint az a gesztus a nemzet keresztényi elkötelezettségét és hitét fejezi ki, valamint reményt ad a bajban (pl. az árpási barokk oltár)