Heves megyei város az Alföldön,az Északi-középhegység Déli előterében, a Zagyva partján.Ellátó központ,vasúti csomópont.Mezőgazdasági termékek piacközpontja.Híres épületei: Grassalkovich-kastély(18.sz. Barokk stílu),Hatvany Lajos múzeum.

Pest megyében, a Gödöllői-dombságban található nagyközség. Itt található a Ráday-kastély (barokk, 1723).

(1694-1771) XVIII. századi Magyarország egyik legnagyobb főura.Grassalkovich nagy gondot fordított birtokainak jövedelmezőségére és rendezésére. Uradalmaiban 33 templomot építtetett: ezek közé tartozik a máriabesnyői kegytemplom és a gödöllői kastélytemplom is. Gödöllő központjában házsorokat építtetett és német iparosokat, kézműveseket telepített be - megnövelve ezzel a református lakosság mellett a katolikusok számát. A Hamvay-kúriára emeletet húzatott és fogadóként működtette. Barokk köztéri alkotásaink is az ő kezdeményezésére készültek. (Kálvária, Mária-oszlop, és a jelenleg restaurálásra váró Nepomuki Szent János-szobor.) Községrendezői tevékenységének köszönhetően Gödöllő 1763-ban mezőváros lett, vásártartási joggal.

(v. álboltozat) A boltozat legősibb formája. Fölfelé, egyre kisebb körben rakták egymásra a kő- v. téglarétegeket míg fölül találkoztak. A valódi boltozattal szemben szilárdságát külső terheléssel kellett biztosítani.

Budapest XXII. Kerületének déli városrésze a Duna jobb partján. A 15. század első felétől mezőváros.

Féltorony (németül Halbtum) község Ausztriában, Burgenland tartományban.(Trianon előtt mezőváros Moson Vármegyében) 1466-ban említik először. Itt van a Szt. József templom,1714-ben épült barokk stílusban. A Harrach-kastély 1711-ben épült későbarokk (más néven copf) stílusban,a barokk építészet egyik kiemelkedő alkotása. Johann Lucas von Hildebrandt tervezte. Mennyezetfreskóját Maulbertsch festette 1765-ben.

Államfõ, kormányfõ v. püspök vidéki, (általában ideiglenes) lakóhelyéül szolgáló épület, kastély.

Pest megyében található. Népesság 9660 fő. Nevezetességek: Boldogasszony szerb templom (1487), Savoyai Kastély (1702), Árpád Szobor (1897).

A budai királyi vár építését a tatárjárás után IV. Béla rendelte el. Kiépítése Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás nevéhez fűződik. A palotaegyüttes a XIII-XV. sz. folyamán szakaszosan alakult ki. Ezekben az évszázadokban épült a Buzogány-torony, az István–torony, a befejezetlenül maradt Csonka-torony és a Zsigmond-kori terem. A Mátyás által reneszánsz részekkel is bővített palotaegyüttes a török hódoltság alatt pusztulásnak indult. 1686-ban a vár visszafoglalásakor lőporrobbantás döntötte romba. A XVII. sz. végén megkezdett új palota építésekor a romokat is lerombolták, betemették, és föléjük építkeztek. A XVIII sz. elején négyszög alaprajzú, belsőudvaros palota épült. A bővítés tervét Jean-Nicolas Jadot császári főépítész készítette, a munka vezetését azonban rövidesen Oraschek Ignác vette át. A homlokzatok végső kialakítása valószínűleg neki köszönhető. A II világháború rombolásai nyomán vált lehetővé a romok módszerek feltárása és helyreállítása.

(1717-1780) Magyar és cseh királynő. (1740-1780). III. Károly lánya. Az osztrák örökösödési háborúban sikerült tartományait megvédenie és férjét német-római császárrá koronáztatnia (1745). Az osztrák és a cseh ipar támogatására bevezetett vámrendszere (1754) Magyarországot agrárpiacként konzerválta. 1777-ben a Ratio Educationis kiadásával egységes iskolarendszert teremtett. Megalapította a bécsi magyar nemesi testőrséget (1760).