A 16. századi hagyományok továbbélése

A zsánerkép-festészet 16. századi példáin a szereplőket gyakran olyan társadalmi rétegekből válogatták, amelyek kívül álltak a képek jómódú tulajdonosainak környezetétől. A parasztok és a koldusok ezeken a képeken rendszerint a mértéktelenség, az ostobaság, az erkölcstelen viselkedés megtestesítői, akiket olykor komikus felhanggal és mindig figyelmeztető szándékkal állítottak a néző elé. Az ilyen típusú zsánerképek erkölcsi allegóriák voltak, amelyek mondanivalójukat a mindennapi élet képeivel fejtették ki.

Bizonyos paraszti és polgári témák, amelyek a 16. században tűntek fel először – így a búcsú, a kocsma vagy a bordély – a következő évszázadban is megmaradtak. Az e témákat feldolgozó művészek között azonban már nagy eltérések mutatkoznak a tekintetben, hogy mennyire tartották magukat a zsáner eredeti céljaihoz. A paraszti zsáner esetében a korai gyakorlat fennmaradt a 17. század elejéig, így a század elején igen kelendőek voltak azok a konyha- és a piacjelenetek, amelyek Pieter Aertsen, 16. századi amszterdami festő műveire támaszkodtak. Adriaen van de Venne szólásokat, közmondásokat jelenített meg, David Vinckboons műveiről olyan metszeteket készítettek, amelyekre erkölcsi intelmeket írtak. A század közepére azonban a hagyományos, moralizáló jelentések, és általában az a gondolkodásmód is, amelyből származtak, vesztettek jelentőségükből. Adriaen Brouwer festményei metaforák és allegóriák nélkül mutatják be a parasztok durvaságát és civilizálatlanságát. Brouwer flamand festő volt, élete nagy részét Flandriában töltötte, de fiatalon Hollandiában dolgozott és nagy hatást gyakorolt a holland zsáner fejlődésére. A paraszti zsáner előbb említett, idősebb mesterei ugyanis nem inspirálták eléggé a következő generációt. Brouwer művészetének köszönhető, hogy ez a műfaj igazából elterjedt a holland művészetben, ahogyan általa lett része a flamand művészetnek is. Hollandiában Adriaen van Ostade lett Brouwer legnépszerűbb követője, Flandriában pedig ifj. David Teniers folytatta ezt a hagyományt.

Adriaen Brouwer: Kocsmázók