- Művészettörténet - 10. évfolyam
- Holland zsánerfestészet a 17. században
- Életrajz gyűjtemény
Aertsen, Pieter (1508 – 1575): németalföldi festő. Előbb Antwerpenben, 1555-től szülővárosában dolgozott. Korai bibliai képein olasz hatás érvényesül, de már az 1552-ben Keresztvitel(Berlin) c. alkotásával kitűnik életképszerűen festett alakjaival. A paraszti életből merített jeleneteivel a realisztikus zsáner műfajának úttörője, és ő az egyik első csendéletfestő is. A Budapesti Szépművészeti Múzeum 1561-ben festett Piaci jelenetcímű képét őrzi.
Brouwer, Adriaen (1606-1638): Flamand festő. Eleinte a Bruegel-iskolához kapcsolódott, de valószínű, hogy már 1623-ban Haarlemben Frans Hals tanítványa lett. Ennek révén a holland hatás egyik első közvetítője flamand festészetben. 1631-ben Antwerpenben telepedett le. Kisméretű paraszti zsánerképeket festett humorral és közvetlenséggel. Tivornyázó és verekedő alakjai nagyon népszerűek voltak, és mind a flamand, mind a holland festőkre nagy hatást gyakoroltak.
Buytewech, Willem (1591/92 – 1624): Holland festő. A rotterdami művészt „okos Willemnek” is nevezték, nem volt igazán tevékeny festő, elég lassan dolgozott. Szoros kapcsolatban állt Frans Halssal, egy korabeli feljegyzés szerint hasonló képeken dolgoztak együtt, és ugyanazokat a modelleket használták, sőt Buytewech le is másolta Hals néhány munkáját. De sohasem érte el azt a technikai színvonalat, amelyet Hals képviselt. Zsánerképeiben kedvelte a vallásos színezetű, allegorikus motívumokat, amelyeket a mindennapi élet közegében rejtett el. Legjellemzőbb témája, amelynek hírnevét is köszönhette, a szobabelsőben ábrázoltVidám társaságvolt. A Budapesti Szépművészeti Múzeum e témakörben egyik legjobb művét őrzi.
Hooch, Pieter de (1629-1684): Holland festő. Hágában, majd Delftben, végül Amszterdamban élt és dolgozott. Korai képei Karel Fabritius hatását mutatják. Önálló fejlődése Vermeerével párhuzamosan bontakozott ki, és delfti évei alatt festette legérettebb, legeredetibb alkotásait. Mindennapi, egyszerű jeleneteket ábrázolt polgári szobákban, a napfényes, levegős enteriőrök utolérhetetlen mestere volt. 1664-es évszámmal jelzett Levelet olvasó nőcímű képét a Budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi.
Metsu, Gabriel (1629-1665): Holland festő. Valószínűleg Gerard Dou tanítványa volt, majd 1665-ben Amszterdamba került, ahol Rembrandt is hatással volt rá. Az amszterdami polgárság életéből merített enteriőrképeivel szerzett hírnevet, amelyekre finom festői előadásmód jellemző.
Ostade, Adriaen van (1610-1685): Holland festő. Frans Halsnál tanult, de Brouwer nagy hatással volt rá. Sokfigurás paraszti zsánerképeket és kiváló rézkarcokat készített. Az 1630-as évektől zsúfolt csoportok jellemzik groteszk alakokkal. Későbbi képei tónusokban gazdagabbak, és szinte rembrandti módon, nagy felületen megoszló, visszafogott színezéssel és chiaroscuróval adott térmélységet képeinek. A Budapesti Szépművészeti Múzeum gazdag Ostade-gyűjteményéből kiemelkedik A húsárunő és a Parasztcsalád című képe.
Steen, Jan (1626 k. – 1679): Holland festő. Nicolaes Knüpfer, Adriaen van Ostade és Jan van Goyen tanítványa volt. Előbb Hágában, majd Leidenben és Haarlemben élt. Nem tudott megélni a képeiből, mellékkeresetként sörfőzdét tartott fenn Delftben, és 1672-ben kocsmát nyitott leideni házában. Korának egyik legtermékenyebb festője volt: közel 700 művet tulajdonítanak neki. A Budapesti Szépművészeti Múzeumban a Parasztlakodalom, a Macskacsalád és A kurtizáncímű képeit őrzik.
Teniers, David, ifj. (1610-1690): Flamand festő. Előbb apjánál, id. David Teniersnél tanult, majd főleg Brouwer hatása alatt fejlődött. 1633-ban vált mesterré. Apósa, id. Jan Brueghel révén kapcsolatba került Rubensszel. 1651-ben Brüsszelben udvari festő, majd Lipót Vilmos főherceg képtárának igazgatója lett. 1663-ban művészeti akadémiát alapított Antwerpenben. Képeinek témáit legtöbbször a flamand parasztok életéből vette, dolgozva, ünnepelve, tánc közben vagy a kocsmában festette meg őket. Katonai jeleneteiben vagy bibliai képeiben is megtartotta zsánerszerű felfogását. Néhány tájképeket is festett.
ter Borch [Terborch], Gerard (1617-1681): Holland festő. Előbb apja, id. Gerard ter Borch, majd Haarlemben Pieter de Molijn tanítványa volt. Járt Angliában, Itáliában és Spanyolországban. Korának egyik legkedveltebb festője volt, képmásaiban és életképeiben a polgári elegancia megörökítője. Rendkívüli virtuozitással festette meg az anyagokat, enteriőrképeit Rembrandt hatását tükröző chiaroscuro tölti be. Egyik katonai jelenete található a Budapesti Szépművészeti Múzeumban.
Vinckboons, David: Flamand festő. Az id. Pieter Bruegel nyomán kialakult zsánerfestészet művelője, aki Hollandiába emigrálva jelentős szerepet játszott holland zsánerképfestő iskola megalapításában. 15 éves volt, amikor családja letelepedett Amszterdamban. Munkái arról tanúskodnak, hogy kapcsolatban állt Gillis van Coninxloo flamand tájképfestővel, aki szintén Amszterdamba költözött. Vinckboons volt az egyike azoknak, akik az új tájképfestői stílust megalapították, de élete kései szakaszában figurális festészettel foglalkozott. Zsánerfestészetére nagy tömegek ábrázolása jellemző Bruegel-i stílusban, de ez kései festészetében sokat egyszerűsödött, amikor megelégedett egy-egy párt ábrázolásával tájképi környezetben.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)