Grassalkovich-típusú kastélyok

Ráday-kastély, homlokzat A királyi palota építése, annak a várhegyen magasodó szimbolikus épülettömege nagy hatást gyakorolt néhány Pest környéki főúrra, akiknek egy sajátosan magyar épületcsoport, az ún. Grassalkovich-típusú kastélyok építése köszönhető. Az elnevezés a budai építkezés mentorának, Grassalkovich Antalnak a nevét őrzi, aki gödöllői uradalmának központjában álló, U-alaprajzú, sa roktornyos kastélyát 1748-ban, majd azután több fázisban is átépíttette. Az átalakítások során a budai palota mesterei, Jadot és Pacassi, valamint a pesti MayerhofferAndrás építőmester keze alatt háromrizalitos, kettős álkupolával fedett, reprezentatív lépcsőházzal és elegáns, rokokó díszteremmel ékes kastély született. A Grassalkovich-típusú kastélyok alapvető jellemzője a főépülettől hátrafelé húzódó szárnyak kialakítása (amelyek iránya ellentétes a nyugati példákon megszokottal), a főhomlokzat erkélyes kapuzattal, a díszteremre nyíló magas ablakokkal való tagolása és az oromzat fölött emelkedő, baldachinos tetőforma. A gödöllői példa különösen az építtető r okonai és barátai körében talált követőkre: Pécelen a Ráday, Nagytétényben a Száraz és Rudránszky, Gácson a Forgách, Gernyeszegen a Teleki-család, Hatvanban pedig ismét maga Grassalkovich Antal építtette meg a típus egy-egy változatát. A kastélyok közös jellemzője az épülettömegek erőteljes alakítása, amelyet lapos lizénák, párkányok és ablakkeretek tagolnak. A tagozatok között néhány plasztikusabban alakított díszítő elem emelkedik ki: az ablakszemöldökök, a törtvonalú oromzatok, a szalagfonatos mellvédű erkélyek.